Latinca Sándor válogatott írásai - Somogyi Almanach 11. (Kaposvár, 1969)

Előszó

Az itt következő válogatás hagyatékának legjellegzetesebb, egyszersmind legfontosabb darabjait hozza az olvasó elé. Az első rész a Somogyba kerülését megelőző idők dokumentumai alapján nyújt keresztmetszetet. Minthogy a történetkut'atás forrásközlés szempontjából épp ezt az időszakot aknázta ki leginkább, a legerősebb szelekciót e fejezet összeállításában alkalmaztam. Csak azokat a darabokat vettem fel a gyűjteménybe, amelyeket elengedhetetlenül fontosnak éreztem. A gyűjtemény további darabjait a somogyi hagyatékból válogattam, és a Somogybán megtett pálya szakaszainak megfelelően dolgoztam fel.

Első életírója, Szabó Gyula, ismert munkájában megemlíti, hogy a fiatal Latinca cikkírója volt »az Adeverul című román munkásújság«- nak (Szabó Gy.: Latinca Sándor »a szegény proletárság igaz védője« Kaposvár, 1955. 14.). Különös gondom volt ezért, hogy e cikkeket felderítsem. Tanulmányoztam a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által román munkások számára 1903. és 1918. között kiadott Adeverul c. politikai lapot, továbbá nem zárva ki teljesen a lehetőséget, az ugyanily cím alatt 1908. és 1915. között megjelenő román vallási folyóirat központi könyvtárakban fellelhető számait. Névaláírással, vagy annak megfelelő rövidítéssel olyan cikket, amely mögött az ő személyét lehetne sejteni, nem találtam.

Tekintve, hogy a korabeli somogyi viszonyok ma már jól ismertek, nem szükséges a gyűjtemény olvasásához történelmi tájékoztatást adnom. Szabadjon ehelyett még néhány szót a feldolgozásról szólanom.

Általában törekvésem volt, hogy minél bőségesebb forrásanyagot juttassak szóhoz. Komolyabb megszorításokkal a szegényparasztság földhöz juttatása tárgyában kiadott rendeletéinél éltem. Erre viszont jogcímet adott, hogy e tárgyú írásaiból korábban már meglehetős bőséggel közöltem (K. S.: Latinca Sándor intézkedései a szegényparasztság földhöz juttatására, Agrártörbéneti Szemle, 1967. l—A. sz. 173—182. 1.). Következetesen törekedtem rá, hogy olyan adatok kerüljenek válogatásomba, amelyek a leghitelesebben mutálj ák a történeti, vagyis a köznyelv kedvelt kifejezésével élve, az igazi Latincát.

Az iratokat általában időrendben csoportosítottam, ettől csak a harmadik fejezet anyagának összeállításánál tértem el, ahol az időrendi csoportosítást tárgyi felosztással kombináltam. Erre az anyag nagy terjedelmén túl, elsősorban az késztetett, hogy Latinca épp mint a Termelési- Szocializálási Ügyosztály vezetője fejtette ki a legváltozatosabb tevékenységet, és e változatos tevékenység tartalmát és fő irányait így véltem a legalkalmasabban érzékeltethetőnek. Egyebekben a modern forrásközlés szabályai iszerint jártam el, megengedett jogaim közül csupán a toll- hibák javításának jogával éltem többször is.

Végezetül kötelességemnek érzem, hogy mindazoknak, akik munkámban segítségemre voltak, köszönetét mondjak. Így dr. Kanyar Józsefnek, Somogy Megye Levéltára igazgatójának, Andrássy Antalnak, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága Archívuma vezetőjének, munkám szaklektorának, akik értékes tanácsokkal és útmutatással támogattak, nem utolsósorban Maries István levéltári tisztviselőnek, aki lelkiismeretes levéltárosi munkával segítette kutatásaimat. Kávássy Sándor

6