Latinca Sándor válogatott írásai - Somogyi Almanach 11. (Kaposvár, 1969)

Előszó

BEVEZETŐ Latinca Sándor 1886. április 5-én Aradon született Latinca György géplakatos és Jovanov Katalin szülőktől. Felsőkereskedelmi iskolában tett érettségit, majd az önkéntes év és a tisztivizsga után Romániában és Törökországban tett rövid utazást. Valószínű, ez útja alkalmával találko­zott Konstancában a Knyáz Patyomkin lázadó matrózaival, amire utóbb büszkén hivatkozott. Ezt követően Németországba, Mittweidába ment, hogy elvégezze a gépészeti és elektrotechnikai főiskolát. Azonban nem volt rá pénze, és nyolc hónapi ott tartózkodás után haza kellett jönnie. 1908-tól Budapesten dolgozott. 1909-ben három hónapot töltött Párizsban, ahol kapcsolatba került Gustave Herve mozgalmával. 1910-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak. A háború kitörése után behívták katonának és bár szívéből gyűlölte a borzalmas háborút, osztozva a nép egyszerű fiainak szenvedésében, becsülettel végigküzdötte. 1918. december 19-én mint főhadnagy szerelt le. Előbb régi munkahelyére akart visszamenni, de miután ott alkalmazni nem tudták, a Földmunkások és Kisgazdák Or­szágos Szövetségénél kért és kapott alkalmazást. Egyideig a központban dolgozott, majd a szövetség a földmunkásság és szegényparasztság meg­szervezésére és mozgalmainak irányítására Kaposvár székhellyel kerületi titkárrá nevezte ki. 1919 januárjában került le Kaposvárra. Mint maga mondotta, ezt megelőzően sohasem járt Kaposváron, és a források tanúsága szerint, So­mogybán is csak egy alkalommal, 1918. december 29-én fordult meg, amikor is szónoka volt a böhönyei földmunkások népgyűlésének, és meg­alakította a szövetség helyi csoportját. Hatáskörébe kezdetben két megye, Somogy és Tolna tartozott. Az utóbbit 1919. március közepe táján vették ki kezéből, amikor a szövetség Tolna megyét önálló kerületté alakította, és a földmunkás-titkári teendőkkel Léderer Károlyt bízta meg. Ettől kezdve mint a földmunkások Somogy megyei titkára tevékenykedett, és ezt a funkciót, állami tisztségei mellett, elfogadásáig betöltötte. 1919. március 10-től Somogy Vármegye Direktóriumának tagjaként működött. Amikor 1919. április 4-én a direktóriumot ügyosztályi rend­szer alapján szervezték újjá, a Termelési-Szocializálási (más források sze­rint: Gazdasági) Ügyosztály vezetője lett. 1919. június 7-én a Forradalmi Kormányzótanács Somogy megye kormányzótanácsi biztossá nevezte ki, s mindjárt másnap hivatalba is lépett. A kommün bukása után, augusz­tus 3-án Peidl Gyula miniszterelnöknek táviratban jelentette állásáról való lemondását. Az épp aznap tartott minisztertanács Rónai Zoltán bel­ügyi államtitkár előterjesztésére Mur Gyulát nevezte ki Somogy megye kormánybiztosává.1 Miután azonban erről értesítés nem érkezett, sem a kinevezett hivatalát átvenni nem jött, augusztus 6-ig hivatalában maradt. Ekkor a megye más szocialista vezetőivel emigrációba kívánt menni, de Fonyódon elfogták, és társaival Kaposvárra hozták. Az államügyész nem találván okot fogvatartására, szabadlábra helyezte. Augusztus 12-én azon­ban ismét letartóztatták, majd egy hónapi raboskodás után, a fehértisztek szeptember 16-ról 17-re virradó éjjel a Kaposvár közelében lévő Nádasdi erdőben bestiális kegyetlenséggel kivégezték. * Országos Levéltár Miniszterelnöki iratok. 1919. K 65-ös csomó. Iktatlan. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom