Latinca Sándor válogatott írásai - Somogyi Almanach 11. (Kaposvár, 1969)

I.

a megfertőzött társadalmi rendszert, amely ide hozott engem, és távol tart attól a két drága kincstől, amelytől nem lenne szabad így távol lennem. Repülnék hozzád, de még nem lehet: a vérfürdő előkészítésében nekem is részt kell vennem. Borzalmas előmunkálatok folynak. De, ha csak lehetséges, néhány nap múlva, ha csak 'egy napra is, elszaladok hozzátok, most már csak hozzátok, az én két drága fiamhoz.

Édes, kis Cica! Ha már írni tudsz, csak írjál, mert azért mégis nyugtalan vagyok: akarom tudni, hogy egészséged milyen, és hogy érzi magát az a kis, édes poronty. írjál róla sokat, hadd tudjam milyen, és megismerhessem.

Az egészségem jó. Hegedűsnek éppen most 39,5 láza van. Holnap talán kórházba megy. Azt hiszem maláriát kapott, ez a vidék nagyon vizenyős, egészségtelen. Engem ne félts. Nekem semmi sem árt. Vizet pedig, mióta hazulról eljöttem, nem ittam, bor, az van itt, amennyi csak kell.

Téged és a kis, aranyos babánkat milliószor csókolja a te hűséges

Sanyid, a ti apukátok

Az otthoniakat, mamát, papát, Katicát csókolom.

S. k. eredeti. PIA. LSzGy.

E levélből sorokat közöl Szabó Gyula Latinca Sándor harctéri feljegyzései (1916—1918) e. közleményében a Hadtörténelmi Közlemények, 1959. 2. sz. 258. lapján. Egyebekben Latinca háború alatt kelt leveleinek többsége ma már a nyilvánosság előtt áll. Egy részüket — bár kivonatosan —■ Szabó Gy. közölte itt idézett munkájában. A levelek másik részét Kubinyi Ferenc közli bevezetővel és magyarázattal Feldpost 420, Bataillon No. 3/85. c. dolgozatában (Somogyi írás, 1963. szept.—dec. 93—97. 1.).

5.

Zlotów, 1918. július 23.

Latinca feleségéhez, útban az orosz front felé.

Zlocew, 918. VII. 23.

Egyetlen boldogságom, drága Cicám!

Megírtam, hogy megakadtunk. Ukrajnában sztrájkkal kapcsolatos zavargások voltak, a vonatok nem közlekedtek, mivel a vasutasok 917. okt. óta fizetést nem kaptak. Ügy értesültünk, hogy a vasutasok fizetését Németország és Ausztria—Magyarország együttesen rendezték, s mihelyt a felrobbantott hidakat kijavítják, a forgalom megkezdődik, s mehetünk tovább.

Megközelítőleg sem tudod elképzelni a mi helyzetünket. Most már nem vagyunk harctéren, s mégis, egyikünknek sincs biztonságban az élete. Jelenleg csak lengyelek közt vagyunk, akik-szívből gyűlölnek bennünket. Talán joggal. — Azért hidd el, végtelenül Örülök, hogy ide kerültünk, illetve Ukrajnába megyünk. Igen sokat tanulok. Csakhogy az élel13