Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)
Festők, szobrászok, írók szeme
Budapest felől a legelső balatoni állomás. A vagyonos pesti polgár korán fölfedezi értékét. A 'nagy fővárosi szállodák vidéki fiókot rendeznek be, klubok nyílnak, megválasztják »a fürdőévad tündérét«, a vizen jachtverseny, a parton lóverseny, a levegőben légiparádé zajlik. A világháború éveiben jár Krúdy Gyula Siófokon. Rezsán, V. Gy.- né vendége, kinek férje a pesti Royal és a siófoki hotel vezetője. Kirándulnak Tihanyba, telket keresnek. A kirándulásból tárca születik. Krúdy leveleiben is gyakran beszél a »siófoki nyár«-ról és a tájról, ahol »végre boldog és megelégedett voltam«. Siófokon ismerkedik meg Rezsán lányával, a 'tizenhat éves Zsuzsival. Rezsán vendége, de Zsuzsit szökteti meg — és veszi később feleségül. Nagy kalandok, szerelmek és tragédiák színhelye a parti fürdőhedy. 1882-ben itt született Kálmán Imre, s 1938-ban itt hal meg váratlanul Karinthy Frigyes. Ma Siófok állandó lakossága több mint tízezer. Járási székhely, a balatoni halászat központja, a balatoni hajók téli pihenőhelye. A rádió reggeli meteorológiai jelentéséiben minden nap közi a siófoki adatokat. Siófok életében együtt van a látványosság és a gyakorlati haszon, a szappanbuborék színessége és az egyszerű dolgok köznapi szépsége. A víztől elrabolt és homokkal feltöltött területet toronyszállófckai ültették tele. De ma már túl vagyunk az olcsó lelkesedésen, kritikusan elmondhatjuk, hogy idegenek a parton ezek a gőgös épületek, s a kilátást is elvették a vízre, az északi partra. Siófok a nyári könnyűzenei fesztiválok városa. De repülőteréről, ahol hajdan a pesti pénzvilág luxusgópei állomásoztak, ma a környék állami gazdaságaira növényvédőszert szóró »trágyarepülőgépek« szállnak fel. .. Festők, szobrászok, írók szeme »A balatoni táj — írja Németh László — a költészet félkész árujaként kínálja édes vonalait.« Ehhez talán csak annyit lehet hozzátenni, hogy nemcsak az északi part vonzza a szemet, a művészek a déli partot sem hanyagolták el: az itteni táj és ember leikéről is alkotások vallanak. Már a múlt században egy sor festőt csábít a víz és a somogyi part. Ám a korai balatoni piktora puszta táj- és életkép festészet. A romantikusok — Brodszky, Ligeti — az érdekességeket keresik, a végletes indulatokat. Mészöly Géza, aki Aligánál pillantja meg a Balatont, és Enying- ről jár át festeni, ruhát mosó lányokat, horgászokat, a csupasz parti legelőt, népi életképeket örökít meg realista hűséggel. A századfordulón új témák jelennek meg a balatoni képeken: a kikötő, a strand, a fényvisszaverődés játékai — s a kifejezési nyelv is változik. A magyar impresszionista festészet java alkotói ugyanúgy zarándokolnák el a somogyi Balaton-parthoz, ahogy a francia impresszionisták keresik a tengert. Rippl-Rónai a siófoki strand nyüzsgő népét bontja föl apró pontokra, Iványi-Grünwald Béla az első világháború után szülőföldjén, Somogybán és a Balaton mellett tölti legtermékenyebb éveit, Csók István az aligai partszakadék nyújtotta kilátást, Szánnyei 37
