Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)

A déli part »fővárosa«

lést a városi gyerekeknek. A nyaralótelepekből önálló tanácsú községek alakulnak. A déli parit évről-évre rangosodik. Lengyeltótiból a járási székhely 'Fonyódra költözött. Siófok városi rangra tör.

A Balaton fogva tartja látogatóált. Aki egyetlen nyári hetet tölt el a víz mellett, megfogadja, jövőre visszatér. S akkor már úgy néz szét, hogy hol talál kiadó szobát a következő esztendőre is. Azitán megakad a szieme egy drótkerítéssel körülvett üres 'telken. Újsághirdetéseket olvas, levelez, tervrajzot ‘készít, az építőanyag ára után érdeklődik, mesteremberrel tárgyal.

Észre sem veszi, máról-holnapra egy új »szekta«, a Balaton-tiszte- lők tagja lett.

A déli 'part »fővárosa«

Kezdetben vala — Tihany. Fönt a hegyen a>z apátság: alapító oklevél, királysír, kéttornyú templom, barokk szobrok . . .

Aztán Füred csillaga tűnt fel. De nem a Balaton, hanem savanyúvíz forrásai révén. Színház, Anna-lbálofc, sétány, Széchenyi, Vörösmarty, Jókai jár ide pihenni.

Keszthelyit a Festeticsek rangosítják. A Kis-Balaton lecsapolása, hajóépítő műhely Fenékpusztán, Geargikon, Helikoni ünnepségek.

A következő állomás a partvidék történetében: Badacsony és a környék ibazaltkúpjainak, váromladékiaimak, présházainak a fölfedezése. Regék és szőlők, költészet és bor. Kisfaludy strófái emelik az ország tudatába.

Majd elkészül a déli parton a vasút, s új nevezetessége születik a tónak: Siófok. Ezt nem oly regényes dolgok teszik, mint királysírok, hálók, regék . .. Itt praktikus tervek születnek: vasútállomás és hajókikötő épül, a víz szabályozására csatornát ásnak, a rossz kutak helyett víztorony kell.

Siófok történetében benne van a déli part egész múltja.

A csiszolt Ikőkorszafcban már lakott hely. A rómaiak csatornával kötik össze a Balatont a Dunával. 'Ma ugyanezen az útvonalon a füredi hajógyár hajóit úsztatják a tengerig. Siófok neve ősi magyar nyelvi emlékeket őniz: a »fok« már a Tihanyi Alapítólevélben előfordul (a Balatonból kiinduló folyó neve); a »sió« (»isivó«, »zugó« jelentésű jelző) ugyancsak igen régóta megvan nyelvünkben.

Itt tartózkodik a török hadiflotta. Neve a kuruc harcok idején újból szerepel. Várat a császáriak rontják le. A múlt század elején itt szedik azt a »gyönyörű fekete porzót«, amellyel az itatóspapír gyártása előtt a tollal szántott árkusokat meghintették. A somogyi betyárok mellett, akiket »kötélre szedtek a pandúrok«, ezt tartja a somogyi part nevezetességének Vas Gereben A régi jó idők című regényes korrajzában.

1861-ben elkészül a Vasút, majd a Sió zsiliprendszere. A parton kabinok állnak, később nagy fürdőház épül. Aki Füredre alkar mienni, az is Siófokig utazik, s innét szeli át a vizet a Kisfaludy gőzösön. Egy ilyen hajóúton kapta Jókai Az arany ember ötletét, amint a regény utószavában elmondja.

36