Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)
Vizek, halak, emberek
Rácz Mikola etc. sokan a kocsikon ütöttek. Dely Pál az én uramnak kicsibe hogy fejébe nem vágta az csákányt...« A Balaton-vádélk várai Szigetvár eleste után kaptak igazi szerepet. A török újból eljutott a Balaton vonaláig, s most már a várakat is meg- ostromolta. A század végére aztán kialakult az a helyzet, amit a hódoltság korának nevez a történelem. Élet csak a várak és végházaik közvetlen környékén van. A falakon belül magyar és horvát katonák, spanyol és vallon zsoldosok várják a császár pénzét. Olasz várfundáló mesterek adnak tanácsot a várak megerősítésére. Ők készítik azokat az alaprajzokat és távlati képeket, amelyek megőrzik e végházak arcát. Cselvetés, bajvívás, várositrom — ezek itt az élet eseményei. A lakosság fogytcn fogy. Sokszor kiáltották errefelé: Jön a török! Hadjáratok idején különösen kegyétlen törvények uralkodnak. Akit a török elfog, vagy félelemből adja meg magát, kivég- zik. A sebesültöket is lefejezik. Akiinek meghagyják az életét, rabszíjra fűzik, vagy egy szál ingben világgá zavarják. A somogyi part megerősített helyei: Segeisd, Szenyér, Mesztegnyő, Szőcsény, Csákány, Marót, Marcali, Lak, Kétheiy... Apró fészkek, palánkkal, tüskével kerített dombok. A köztudat ma alig tartja számon nevüket. Pedig a balatoni védvonal őrhelyei ezek a kis palánkvárak voltak. Amikor a török elfoglalta őket, őrséget hagyott bennük. Méreteikre az őrség számából következtethetünk. Egy 1568—69. évi török kincstári kimutatás szerint Lakon 138 fő, Koppányiban 115 fő az őrség. A parti védvonal őrhelyei közül Fonyód vára állt ellen legtovább. A török háborúk kezdetén Magyar Bálint, Szigliget kapitánya erősítette meg. A várat kettős gyűrű vette körül, s a Balaton mocsárvilága védte. Alaprajzát és távlati képét Giulio Turco olasz hadmérnök készítette, aki 1570 táján végzett itt felméréseket. Körülbelül Kanizsa elestével egyidő- ben aztán Fonyódot is elfoglalja a török, s a hódoltság vonala most már a tó vízéig torlódott. Az igazi pusztítást a váron azonban a császári zsoldosok végezték, aikálk a kuruc háborúk után földig lerombolták. Az utókor ditt még annyi emléket sem talál, mint az északi parton. A falak hiánya azonban nem akadályozta meg, hogy a képzelet a Csobánc és Szigliget falaihoz fűződő regékhez hasonló legendát ne költsön az egykori fonyódi várról. A balatoni Egri csillagokat, a fcnyódi vár legendáját Fekete István írta meg. A koppányi aga testamentumában lelkes, szívdobogtató, kalandos történetet varázsolt a fonyódi hegy köré. »A végház állt csendben, és elnézett Badacsony felé, ahová átnyúlt a Balaton ezüst tükre. Nem volt ez éppen vár, csak afféle végház, amelyből Légrádtól Győrig tucatszám akadt, de földbástyái magasak voltak, palánkfal épek, és hínáros karjaival körülfolyta a feneketlen láp. Fonód bevehetetlen volt... « Mi tudjuk, nem volt bevehetetlen. De Gárdonyi sem azt a várost- rcimot írta. meg, amikor elfoglalta a török Egert. Vizek, halak, emberek A horgász kiül a parti kövekre, a horgot a vízbe lógatja és vár. Ha süt a nap, kalapot tesz a fejére; ha esilk az eső, vagy a szél fúj, kabá19
