Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)
Észak és dél
Pedig a víz legalább annyira összeköt, minit amennyire elválaszt. A két part legalább annyira egymásra utalt, mint amennyire különbözik egymástól. A déli part mentén több (helyen zöldcsuhás (fenyők állnak őrt. Aliga után, Boglárnál ligetekké, apró erdővé (sűrűsödnek. Van helység, amelynek ezek a fák adtak nevet. A fenyvesieknek csalk egy része újabb, századvégi telepítés. A magvak másik részét a Bakony ősfenyveseiből a víz dajkálta át a déli partra, a szél ültette tenyerére és hozta át. A két part kézfogásának jelképei ezek a fenyők. A (természet nem ismeri a hasznos és a haszontalan fogalmát. Csak az ember érdeke osztatta meg a természet jelenségeit. A szépet is csak az ember szeme látja bele a tájba. Minden táj szép. A természet nem ismeri a kozmetikát. A déli part nem csúnyább, mint az északi. Talán csak más, rejtettebb az értéke. Tártabb, tágasabb, mégis nehezebben tárja föl titkait. Táj és ember, természet és élet mindig egységet alkotott a Balaton két partján. A tihanyi alapítólevélben olvassuk, hogy az apátság birtokai a déli partra is átnyúltak. Török Bálint hadnagya, Mártontfalvy Imre viszont Somogyvárból hajózott át Szigligetire, hogy »kegyelmes urának parancsolatjából« az északi parton elterülő várát visszafoglalja és megerősítse. A víz nemcsak határvonal, hanem út, közlekedési »eszköz« is. A szántód! rév ez er esztendős. De átkelőhelyeik voltak Bogláron, Fonyódon, Szentgyörgyön is. Révészgazdák csónakban szállították utasaikat. Kodo- lányi hőse, Jakab mester A vas fiaiban a tatárjárás idején bodonhajóval kel át a vizen Fonód várából Révfülöpre. A török egész hajóhadat állomásozhatott Siófoknál. »Van rajta negyven—ötven hajó, melyek egyik várból a másikba viszik a kereskedőket és látogatókat« — írta Evlia Cselebi. Berzsenyi csónakkal érkezik Somogyból a helikoni ünnepségeikre. »Keszthelyi partnak evez ladikom, mosolyognak előmbe A szeretett tájék öblei s árbocai.« Festetics György 'gróf vitorlás (sószállító dereglyéi egész hosszában járták a vizet. Baráti Szabó Dávid verssel köszönti (a balatoni vízi kereskedelem megindulását. »Nézd most a Balatont; melly szörnyű terheket hordoz! Sík hátára miként illik az újdon hajó!« Aztán megépül az első gőzhajó, a Kisfaludy. Füredről indul naponta Keszthelyre, s útközben a két pant nagyobb helységeit érinti. 1863-ban Füredre utaztában Jókai Bogláron száll hajóra. De hajóállomás miég nincs. Az utasokat csónak viszi a part előtt horgonyzó gőzősre. S ha már elment a hajó, még a legutóbbi időben is akadtak merész csónakos legények, ákik evezőkkel vitték át a vállalkozó kedvű, lékésett utast. S hogy milyen volt egy ilyen út, ha még viharba is került a csónak, Ber- náth Aurél írja le: apa és gyermeke éjszakai hánykódását a vizen egy hosszúra nyúlt badacsonyi kirándulás után. 10
