Tüskés Tibor: A déli part - Somogyi Almanach 10. (Kaposvár, 1968)
Meddig ér a déli part?
már köztük. De a képzelet szívesen eljátszik velük. Búcsúra induló zarándokokat lát bennük. Földbeszúrt óriási tollszárakat. Őrt álló katonákat. Összeboruló, zöld lombokból font gótikus katedrákat. Éppúgy odatartoznak a déli part szegélyéhez, mint az északihoz a hegyek. A behunyt szem legtovább e jegenyesorok képét őrzi meg. Ha van táj, amelyről azt lehet mondani, hogy »magyar«, azon az utakat szegélyező somogyi jegenyék is ott ballagnak. Meddig ér a déli part? Aligától Szentgyörgyig. Attól a ponttól, ahol az utas a vonatból megpillantja a Balatont, egészen addig, amíg szem elől nem veszti a víztükröt. Kis jóindulattal az érintő két metszéspontját északion Kenéséig, nyugaton a Zala torkolatáig tolhatjuk ki. A nagyobb baj nem is a partsáv hosszanti meghatározásával van, hanem a »mélységével«. Meddig tart a déli part? A vasútvonal és a víz közti keskeny ho- moksávot nevezhetjük annak? Vagy a 7-es műútat is átlépi? Belső Somogy tájai felé bekötőutak visznek. A víztől 5—6 kilométerre fekvő falvak névtábláin is ilyen szavaikat olvashatunk: Balatonbozsck, Balaton- szabadi, Balatomkiliiti, Balatcnendréd, Balatonújlak. Van Balaton-nevű község, amelynek házaitól húsz kilométerre csillog a tó tükre: Balaitonmagyaród. Nem olyan egyszerű dolog hát a Bal a ton-parti térképkészítés. Valamikor a tó öblei, a berkek mélyen benyúltak Somogy dombjai közé, s ezek a falvak méltán viselik nevükben a Balatont. A víz a kertek lalját nyaldosta. A házak a dombokon, a ifennsíkclkon, a löszhátakon álltak. Balatonmagyiaród is a; tó méllebt feküdt. A Balaton a Zala mai torkolatán túl még egy öblöt vetett. Ügy hívták: Kis-Balaitcn. Később szabályozták a vizet. Festetics György gróf az 1834-től 1837-ig itartó szárazság idején gátat építtetett s a vizet kimerette. A Zalára -hidat rakatott, így »Keszthelynél e nagy tó keresztül egyenesen járhatóvá tétet- tetik«. Ma természetvédelmi terület. De valamikor itt is ugyanolyan szabadon járt a víz, mint a keszthelyi öbölben. A vörsi halászok ugyanolyan híresek voltak, miint a tihanyiak. Szentgyörgyről csak csónakkal lehetett átkelni a fenékpusztai íöldnyelvr-e. A déli ipart addig tart, ameddig a régi halászó szerszámokat megőrizték az lemberek. A Kis-Balaton története szomorú előképe annak a lehetséges jö- vőnék, ami a keszthelyi öbölre vár. A szabályozott, gyorsabb sodrású Zala növekvő mennyiségben viszi a tóiba a hordalékot. A folyó iszappal, homokkal tölti föl a tó medrét. Mondják, már a kotróhajók se győzik a munkát. Egyszer majd ugyanúgy -összeér a két part Győröknél és Be- rénynél, aho-gy korábban leválasztódott Fenék-pusztánál a Kis-Balaton. S akkor Keszthely ugyanúgy szárazföldre kerül, mint hajdanán Újlak, Endréd, Kiüti házai. Persze ez csak -rossz álom. De a déli partot ma sem számíthatjuk csak addig, ameddig-a víz ér. A déli part ma is több, mint egy keskeny 8
