Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)

Utószó

akitor nem a legmagasabb 188 813-as létszámot kell elérni, hanem ettől többet, mivel közben a lóállomány tekintélyesen csökkent. A lóállomány által elfogyasztott takarmányt arányosan elosztva a többi haszonállat között, a szarvasmarhalétszám reális száma, amely a legjobb tőkés teljesítmények elérését jelenti, kb. 210—220 ezer kell, hogy legyen. Aggasztó az is, hogy az utolsó állatszámlálás eredményei szerint az egész állomány tíz százalékos növekedése mellett a tehén és az előhasi üsző növekedése csak három százalékos. Mindez azt eredményezi, hogy az előrejutás feltételei romlanak. A tehén és az előhasi üszők aránya az egész marhaállományon belül jelenleg 43,2 százalék. Ez az arány is messze van az 1935-ben a 100 k. h. alatt elért 59,1 százalékos arányhoz. A tennivalók nagyon nagyok. A tudományos elemzés alapján nyújtott útmutatás lehetővé teszi a gyors és átgondolt cselekvést. A parasztság és az egé^sz nép anyagi jóléte megkívánja, hogy gyorsan elérjük a kapitalizmus teljesítményeit. E munka bepillantást engedett az elmúlt száz esztendő szarvasmarha-tenyésztésébe. A szerző azt reméli, hogy a vezetők és a termelőszövetkezeti parasztság elfogadja az elemzés tanulságait. Munkám igazán akkor válna gyümölcsözővé, ha a hagyományos lejtermelési körzetekben felélénkülne a tej nagyarányú termelése. A valaha virágzó balatoni tejtermelésre soha nem volt nagyobb szükség, mint ma. A kitűnő és olcsó tejnek és lejtermékeknek legnagyobb nyári hazai piaca S mogy megyében van. A Balaton mellett levő termelőszövetkezelek sem a termelési lehelőségeket, sem az értékesítési lehetőségeket nem használják ki eléggé. A céltudatos vezetésnek oda kell hatni, hogy rövid időn belül ez a helyzet megváltozzon. A Csurgó vidéki tejtermelés, amely csak részben elégített ki hazai igényeket, külföldre termelt. A Tejkivi teli Társaság piaca a nagy nemzetközi nyaralóhelyek és mindenekelőtt London volt. Ha a Csurgó vidéki tejtermelés ismét lendületbe jön, nem válik érdektelenné a külföldi tejpiac igényeinek figyelemmel tartása. A Kaposvölgye valaha Budapestet és Kaposvárt látta el. Közben jelentősen megváltoztak az ipar szocialista telepítése következtében az értékesítési lehetőségek. A Kaposvölgyéhez közel fekszik a rohamosan fejlődő mecseki iparvidék és Dunaújváros. Pár óra alatt friss tejet lehetne az ottani ipari munkásságnak adni Somogyból. ha a kaposvölgyi tejtermelés elérné a kívánt mennyiséget. A szerző szívét sokszor keserűség marta, mikor a Kaposvölgyét járta és látta parlagon heverni az évszázados állattenyésztési tapasztalatokat. Ennek a rövid vázlatnak a mondanivalója nem csupán az, hogy felidézze a hajdani marhatartást. Mindenekelőtt a vezetők, a mezőgazdászok és a parasztok tudatára apellál. Arra hív fel, hogy a párt és az állami vezetők, valamint a szarvasmarha-tenyésztés lelkes hívei fogjanak össze, dolgozzanak ki reális tervet az állomány és a tejtermelés növelésére. Szülessenek specializált tejgazdaságok és marhahizlaló nagyüzemek. A specializált szarvasmarha-tenyésztő nagygazdaságok egymásmellettiségéből pedig alakuljon ki vagy szülessen újjá a tejgazdasági és a marhahízlaló övezet. A tenyésztés tekintetében is igen sok a tennivaló. Különösen egy olyan gazdaság hiánya, ahol a magyar tarka marha fajtajavítását tudományos alapossággal végzik el, erősen érezhető. Kevés a szarvasmarha-tenyésztést szívén viselő mezőgazdász. Brokes Rezső halála óta kevés mezőgazdász mondhatja magáénak azt a hivatástudatot, amit a megye első gazdasági felügyelője vallott. Mindezek a tények szegényesek az élet gazdaságához képest. Ezért széleskörűen foglalkozni kell a