Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A szarvasmarha-tartás fellendülése az első világháború előtt
Vaszary Mihály gimnáziumi tanár így emlékezett meg Dél-Somogy hajdani állattartásáról: „E mély rengetegben szarvasmarhák és sertvések ezrei leltek nemcsak biztos helyet, hanem a hizlalásig eledelt a százados tölgyeknek még lombtalan ágai alatt is." 14 Hátsek Ignác 1884-es a szarvasmarha-sűrűséget feltüntető térképe szintén azt mutatja, hogy a XIX. sz. utolsó harmadának elején még mindig jelentős volt a Dráva partjának szarvasmarha-tartása 15 . Sőt a megye marhakereskedésének is fontos helye Nagyatád volt 16 . A nagyatádi tavaszi marhavásár még az első világháború előtt is nevezetes volt. Különösen azóta, hogy a Gazdasági Egyesület az állatdíjazásokat rendesen megtartotta 17 . De a kortársak már a XIX. sz. végén beszélnek a hajdani marhatartás hanyatlásáról: „ . . .a régi gulyának és sertvés falkának éppen úgy nem találod nyomát, mint az óriási fáknak . . ," 18 Vajon a XIX. sz. végén a XX. sz. elején a megye mely területe vált a szarvasmarha-tenyésztés fő területévé? Közigazgatási területek szerint a marhaállomány fejlődése 1895 és 191.1 között az alábbiak szerint alakult: Járás A szarvasmarhák létszáma 1895-ben 1911-ben A ha növekedés %-ban, az 1895-ös szám 100% Barcsi 15 546 18 962 121,9 Csurgói 18 430 21345 115,8 Igali 12 377 18 167 146.8 Kaposvári 22 630 28 351 125,2 Lengyeltóti 13 093 15 807 120,7 Marcali 24 877 28 580 114,8 Nagyatádi 19 234 20 801 108,1 Szigetvári 15 413 19 520 126,6 Tabi 15 776 16 242 102,9 Kaposvár v. 1216 1038 85,3 Somogy megye 158 592 188 813 119.0 19 A járások szerinti fejlődés azt mutatja, hogy Dél-Somogyból a megye középső területére tevődött át a marhatartás súlypontja. Még jelentős helyet foglalt el a barcsi és a szigetvári járás. Figyelemre méltó volt a lengyeltóti járás marhaállományának fejlődése. 14 A Kaposvári Államgymnázium értesítője az 1883—84. tanévről. Vaszary Mihály: Minő pályára neveljük gyermekeinket? 15 KÁL. Térkép a szarvasmarha-állomány megoszlásáról az 1884. évből. Raizolta Hátsek Ignác m. kir. térképész. A térkép az egy négyzetkilométerre eső marhalátszámot tünteti fel. 10 Csánki Dezső id. munkája. Molnár István: A Somogy megyei Gnz:Iasági Egyesület története. Kaposvár. 1929. ih Vaszary Mihály id. munkája. 19 A táblázatot a Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 41. kötetéből állítottam össze.
