Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A szarvasmarha-tenyésztés és a parasztság felbomlása
Az 5 k. hold alatti kategória alkalmazásában lévő cselédekről nem szabad azt gondolni, hogy az 5 hold alatti parasztgazdaságok közül valamelyik cselédet tudott volna alkalmazni. Itt egészen másról van szó. A falusi értelmiség egy része és a falusi kereskedők és iparosok egy része birtokolt 5 kat. h. alatti földet. Ezek rendszerint nem ebből éltek, hanem mindenes cseléddel műveltetlék. így fordid elő az a furcsaság, hogy az 5 k. hold alatti kategóriában- is találunk cselédeket. A 20—50 k. holdig terjedő kategóriában a gazdaságok száma 3851, a gazdaságokban alkalmazott cselédek száma 1023 volt. Ez azt jelenti, hogy ebben a kategóriában a gazdaságok közül majd minden harmadik gazdaság alkalmazott éves cselédet. Az 50—100 k. holdig terjedő kategória gazdaságainak száma 384, az alkalmazott cselédek száma pedig 425 volt. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok egy része egynél több éves cselédet tartott. Ezek után megállapítható, hogy a 20—1.00 k. holdig terjedő kategória felöleli a megye akkori gazdagparasztságát és tartalmaz bizonyos középparaszti rétegeket. Ebben a kategóriában olyan nagy a földterület, hogy egy család munkaerejét már meghaladja. Kénytelenek időnként bérmunkásokat, vagy éves cselédeket alkalmazni. A statisztikai felvételek időpontja kedvező számunkra. Az 1895-ös felvétel ideje egybeesik a paraszti marhatartás fellendülésének kezdetével. Az 1935-ös felvétel ideje pedig a paraszti tejgazdaság megszilárdulásának ideje. Jó lenne az 1911-es állatszámlálás adatait is felhasználni, de ezeknek az adatoknak a használatát el kell ejteni, mivel a statisztikai felvétel módszere különbözött az 1895-ös és az 1935-ös felvétel módszereitől. Az 1911-es felvétel adatainak használata azért lenne jó, mert ebben az időben már nagyrészt átalakult a megye marhaállományának fajtajellege. Az 1911-es állal számlálás adatainak használata főleg a szegényparaszti kategóriáknál okozna jelentős hibát. Ezért szempontunkból nem használható. Az 1895-ös és az 193"5-ös mezőgazdasági statisztika így is 40 év időszakán keresztül enged betekinteni az agrárnépesség osztályviszonyaiba. Az eredeti feldolgozás átcsoportosítása, ha nem is teljesen, de némiképpen közelebb visz a szarvasmarha-tenyésztés és a megye falusi lakossága osztályviszonyainak összefüggéséhez. Az 1895-ös és az 1935-ös statisztikai felvétel bár az év egymástól különböző hónapjaiban történt, mégis a szarvasmarha-tenyésztés szempontjából ez kevéssé jön számításba, mivel a szarvasmarha-állomány nem mutat olyan ingadozást, mint amilyent a sertés, a baromfi és a juhállománynál lehet tapasztalni. Az idényszerű ingadozás a két nagy „lábasjószágnál", a lónál és a marhánál jóval kisebb. A szarvasmarha-állomány megoszlását 40 éves időszak alatt az alábbi kimutatás szemlélteti:
