Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A tejtermelés hatása a sertéstenyésztésre
A község neve A szántó és a legelő összes területe kh. Az összes sertés állomány db A 100 kh-ra eső sertés Kapospula 1401 849 60,6 Kazsok 1647 719 43,6 Kisgyalán 1141 1320 115,6 Magyaratád 2214 1982 89,5 Fatalom 612 474 77,4 Ráksi 1699 803 47,2 Somogyszil 4865 2247 46,1 Szabadi 1028 820 79,7 Zimány 2905 916 31,5 Baté 1410 1524 108,0 Mosdós 2499 1281 51,2 Nagyberki 2164 1881 86,9 Orci 1427 1169 81,9 Taszár 2294 1346 58,6 Toponár 5460 3781 69,2 A Kaposvölgye 54 170 33 624 62,0 m . A Kaposvölgyében a megyei átlagosnál jóval nagyobb a sertés sűrű s ég. A Kaposvölgy 22 falujából 12 faluban nagyobb a sertéssűrűség, mint 62 db/100 kh. Igen nagy volt a sertéssűrűség Kisgyalánban, Batéban, Csornában, Fonóban, Gadáeson, Magyaratádon, Patalomban. Szabadiban. Nagyberkiben és Orciban. Felvetődik a kérdés, hogy ez a nagy sertéssűrűség nem-e idegenből származott takarmányra volt alapítva, mint Kaposvár esetében? Vizsgálva a Kaposvölgyének sertéssűrűségét, erre a kérdésre nemmel kell válaszolni. A falvakat nem nagy távolság választja el egymástól, mégis igen nagy a különbség még két szomszédos falu sertéssűrűségében is. Nézzük meg a csak pár kilométerre lévő Baté és Mosdós vagy Fonó és Büssü sertéssűrűségét. Hasonló a helyzet Csorna és Attala esetében. Keresve a különböző sertéssűrűség okait, azokban a falvakban lehetett nagy sertéssűrűséggel találkozni, ahol a tej bizonyos falusi keretek között megférő ipari feldolgozása meghonosodott. Vagy sajtgyártásról volt szó, vagy a tejet lefölözték. A visszamaradt ún. soványtejet, mint fehérjében gazdag, állati eredetű takarmányt, sertések takarmányozására használták. Ügy látszik, hogy a sovány tej szétszállítása nem volt gazdaságos, ezért az egyik faluban sok, a másikban kevés halmozódott fel belőle Érdekessége a tej melléktermékein felduzzasztott sertésállománynak, hogy azokban a Kaposvár—dombóvári vasútmelletti lalvakban nagy a sertéssűrűség, ahol volt vasútállomás is. Ezekben a falvakban kisebb-nagyobb tejcsarnokokat hoztak létre. A vasút közelsége nemcsak az üzemköltséget csökkentette, hanem csökkentette a tej besavanyodásának veszélyét is. 151 U. a., mint a 150-es jegyzetben idézett munkák.
