Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
Tejtermelés és tenyésztő munka a marhatartásban
O.M.G.É. szervezeti keretei közé, mégis az O.M.G.E.-él mindenkor elismerte a nagybirtokos osztály erkölcsi és szellemi vezető testületének. Az O.M.G.E. lapja a Köztelek a földbirtokosok nézeteit és véleményalkotását teljesen uralta. A kitűzött feladatokat korán magáévá lotte a megye nagybirtokos osztálya. 1899-ben az egyesület a törvényhatóságot kéri. hogy hívja fel a községeket, mint erkölcsi testületekéi, az egyesületbe való belépésre. Az indokolásban ígér a községeknek bikákat, sertéskanokat és a belépő községek kisgazdáinak „legkitűnőbb minőségű vetőmagvakat, gépeket, eszközöket". A nagybirtokosok a parasztság megnyerésére indított tevékenységüket itt is több síkon indították el. „Az egyesület ringatta a bölcsőjét a megyei, községi hitelszövetkezeteknek, melyek az 1899. év végével saját szárnyukra eresztve hatalmas fejlődésnek indullak. Ugyanebben az időpontban pedig már tervbe vette az egyesület a fogyasztási és értékesítési szövetkezet megalakítását."' ..1909-ben az egyesület elnöke, gróf Hoyos Miksa már külön körlevélben fordult a megye kisgazdáihoz, vagyis a községekhez. 1899ben intézett felhívás után a kisgazdákat egyénkénl is óhajtotta egyesületi lagokul megnyerni. 1910-ben a járási fősz lgabírák jelentéseiből megállapítható, hogy a tagul belépett községek száma 160 voll." 12,1 Beszámol a Gazdasági Egyesület történetírója arról, hogy nagyszámú olvasókör tartozott a befolyásuk alá. Az eredmények mégsem voltak kielégítőek számukra. 1910 körül a somogyi paraszt elevenébe vágó szarvasmarha-tenyészléshez és a tejértékesítéshez nyúltak. E kél fontos gazdasági kérdésen keresztül igyekeztek tömegbefolyásra szert tenni. Több lehénbeszerzési akciói hajlottak végre. A folyamat megvilágítására csak egyel, a legnagyobb szabásúi tesszük részletes elemzés tárgyává. 1911-ben 1 350 000 korona földművelésügyi minisztériumi hitellel 1800 tehenet osztott ki az egyesület a parasztok közölt 126 . A parasztok kamatmegtérítést kaptak az öt évre folyósítóit kölcsönre, öt évre ingyenes biztosítást és ingyenes szállítást a beszerzés után. A parasztokat kötelezték évi 1200 liter tej beszállítására a szövetkezeli tejcsarnokokba. Tömegbefolyásuk erősítésére csak olyan faluba adtak kedvezményes marhát, ahol legalább 50 jelentkező volt. itt lejszö vetkezőiét hozlak létre és belépteitek a parasztokai 127 . A nagybirtokosok gazdasági egyesülelének tevékenysége — a Gazdasági Felügyelőség iratanyagában lévő ké v rvények szerint — nem váltott ki osztatlan megelégedést a parasztok között. A parasztok a földművelésügyi miniszternél panaszt tettek. A panasz tárgya az voll, hogy nem kaptak megfelelő marhákat, rossz a tejelő képességük, a gazdasági egyesületi titkár választolta ki a marhákat és kérik az évi 1200 literes tejbeadási kötelezettség alól való mentesítésüket 128 . Az andocsiak panaszának megvizsgálása után a gazdasági felügyelő rámutatott jelentésében, hogy a parasztság melyik rétegét érintette a földesúri enyvespálca a legsúlyosabban: ..A helyszínen meggyőződtem arról, hogy a gazdák állal vásárolt tehenek nem mondhatók túl drágának és azon gazdák, akik tehenüket gondos ápolás és kellő takarmányozásban részesítik, a beszerzett anyaggal meg vannak elégedve. — A kiosztott tehenek jobbára olyan gazdák tulajdonában vannak, akiknek csak egy tehenük van. így a nyert lej nagyrészét 125 Molnár István id. munkája. 126 KÁL. A Gazdasági Felügyelőség iratai. 1911. 696. sz. irat. 127 Somogyvármegye. 1911. jan. 28. 12S 129 KÁL. A Gazdasági Felügyelőség iratai. 161. sz. irat.
