Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)

Új földművelési rendszer és új arányok az állattenyésztésben

zölt az új földművelési rendszer kialakulásának. Ez az új rendszer, mint fókusz fogta össze az agronómiai és agrotechnikai rendszabályokat. A földművelési rendszeren keresztül tört utat a kapitalizmus a mezőgazdaságban. Mint a termelő erők fejlődésének speciális formája a mezőgazdaságban, fejlettségével mindenkor meghatározta a kiaknázható lehetőségeket és a fejlődés lehetséges irányát. Az új földművelési rendszer felborította a növénytermelés régi arányait. A kapás- és takarmánynövények jelentősége a szemtermelés rovására megnőtt. A vetésforgók tábláit az állattenyésztés igénye szabta meg, az állal tenyésztést pedig a piaci forgalom szabályozta. így a földművelési rendszer, mintegy traszponáló híd érzékenyen reagált a mezőgazdaságot ért minden hatásra. Amikor megnövekedett az állalállomány a földművelési rendszert kellett továbbfejleszteni, hogy az állalállománynak legyen elegendő takarmánya. Az első fejezetben rámutattam a parasztgazdaságok múló válságára 1870 és 1895 közölt. Itt kell megemlíteni, hogy a múló válság nemcsak a közlcgelők csökkenésének, a marhatartás módjának és a tenyésztett marhafajta válsága volt, hanem a parasztgazdaságok korábbi földművelési rendszerének is. Ahogy látni lehetett, a parasztság ebben az időben szakított a nyomásos gazdálkodással. A megye szarvasmarha-tenyésztése és a haszonállat-állomány együtt fejlődött. Vajon a marhatartás fejlődése és más haszonállatok számának növekedése milyen új arányokat hozott létre az állattenyésztésben? 1870 és 1911 között a négy fő haszonállat száma és százalékos súlya az alábbi volt: Az állatok megnevezése száma 1870 % száma 1895 % 1911 száma % Szarvasmarha 130 557 14,3 158 592 19,0 188 813 22,5 Ló 53 137 5,7 62 343 7,5 70 928 8,4 Sertés 165 213 18,2 254 677 30,6 332 923 39,8 Juh 558 712 61,5 355 571 42,7 245 282 29,2 összesen 907 619 99,7 831 183 99,8 837 946 99,9 95

. A szarvasmarha, a ló és a sertés száma és súlya állandóan növekedett. A szarvasmarha és a lótartás fejlődését már elemeztem. A sertésállomány, amely hivatott volt az országot ellátni zsírral és hússal, fejlődése ugyanazon törvényeknek volt alávetve, mint a marhatartásé. A juhállomány 40 év alatt kevesebbre csökkent, mint az 1870-es állomány fele. Űjházy Imre a hanyatlás okail így látta: ,.De a jövedelmező szarvasmarhatartás nemcsak a vetési rendszereket, hanem magát az állattartást is anynyira módosította, hogy a nagymértékű és bőven jövedelmező szarvasmarha-tartás mellett, a juhtartás többé nem indokolt, s így a nagyobb uradalmak felhagyA táblázatot a 3-as, az 5-ös és a 6-os jegyzetben idézett munkákból állítottam össze.