Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)

A szarvasmarha-tartás fellendülése az első világháború előtt

faj" 1 . Ez a vidék, mint ismeretes a XIX. század első felében még a megye marhatartásának központja volt. A Csorba József által említett marhafajta pedig az ún. bosnyák marha. (Nevezik riskának is.) Az 1895-ös mezőgazdasági statisz­tika utolsó kötete színes térképen jól mutatja, hogy a Dráván túli területen még ebben az időben uralkodó marhafajta volt a bosnyák marha. Ez a marhafajta a szürke magyar marhától, de a magyar tarkától is jóval kisebb termetű. A marha színe fehér, pirók, világos vagy sötét darvas, rigó szőrű vagy fekete. A szarvak sötétek, a farok bojt és a mancsok pedig feketék. Átlagos marmagas­sága 110 cm körül mozog. Könnyen Össze lehet téveszteni az Alpokban tenyész­tett kistermetű borzderes fajtával, llízékonysága és tejelőképessége kitűnő. Fi­gyelembevevő a kis termetet és a rendszerint rossz takarmányozást az évi tej­hozama eléri az 1000—1200 litert, de nem ritka az évi 1600 litert adó tehén sem. Ennek a fajtának még 1911-ben jelentős számú képviselője élt a megyé­ben. Jobban megközelíthető a parasztgazdaságok tejtermelése, ha a tenyész­és fejősteheneket fajták szerint mutatjuk ki a 100 kh. alatti és feletti gazdasá­gokban. Tenyész- és fejőstehenek A gazdaságok nagysága magyar magyar borzderes egyéb bivaly összesen szürke tarka 100 k. h. alatt 3 470 49 555 123 9 014 83 62 245 100 k,h. felett 1 403 6 813 187 541 707 9 651 49 A 100 k. holdon aluli gazdaságok marhaállományának 47,6 százaléka volt tenyész- és fejőstehén. A 100 k. holdon felüh gazdaságok egész szarvas­marha-állományának 14,5 százaléka volt tenyész- és fejőstehén. Tehát a paraszt­gazdaságok szarvasmarha-tenyésztésében a tehéntartás volt az uralkodó. Ez egy­értelmű azzal, hogy a szarvasmarha hasznosításában a tejtermelés volt a dön­tő. A szarvasmarha új hasznosításának jellegét a megyében a parasztgazdaságok alakították ki. Néhány tőkés bérlet és uradalom ugyan korábban lépett a tejter­melés területére, mint a parasztgazdaságok, de az uradalmak többsége lemaradt a tejtermelés fejlesztésében. A paraszti tejtermelés lendületét némiképpen visszatükrözi a tejszövet­kezetek fejlődése. A vajtermelésre berendezett falusi tej szövetkezetek működése Somogy me­gyében : Csorba József id. munkája. *" U. a. mint a 47-es jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom