Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A szarvasmarha-tartás fellendülése az első világháború előtt
Az ökörállomány számának változását és az egész állományon belüli súlyának változását az alábbi táblázat szemlélteti: Év Az ökrök száma db Hány %-a az ökörállomány az egész állománynak 1857 1870 1911 42 325 22 696 34 888 48,37 17,37 18,48 M 1870-ig az ökörállomány csökkenése nagy mértékű. 1911-ig az ökrök száma lassan növekszik. Relatív súlyuk pedig valamivel növekszik. Ugyanakkor a kortársak az ökörtartás hanyatlását egyértelműen írják le. 1892-ben a megye közgazdasági előadója a földművelésügyi miniszternek adott jelentésében írja: ,,. . . a vármegyében már igen nehezen vehető kész ökör, s nemcsak a nagyobb uradalmak hanem a középbirtokosok is már kényszeríttetnek igás jószágszükségletüket más megyéből, különösen az Alföldről beszerezni" 30 . Ugyanezt a folyamatot szélesebben világítja meg a két Roboz írása: ,.Különösen figyelemre méltó körülmény, hogy manapság Somogy megyében már alig és csak a legmagasabb árakon kapni jó jármos ökröt, különösen a megye keleti részén, úgy, hogy az uradalmak legnagyobb részt az Alföldről, részben Erdélyből kénytelenek igásmarha szükségletüket fedezni. Mint már fentebb jeleztük, ennek oka részben a legelőhiány, melynek következtében kevés ökör neveltetik fel, másrészt az, hogy ahol a tarka marhatenyésztés divik, a tinók 3—4 éves korukban hizlalásra összevásároltatnak, nem különben a szopós borjúk is" 32 . Miből származik az az ellentmondás, ami a statisztikai számok és a kortársak közvetlen megfigyelése között van? Az 1911-es statisztika módot ad a 1.00 holdon aluli és a 100 holdon felüli gazdaságok elválasztására, lia a tényleges ökör létszámhoz a 3 év feletti ökröket és a hízó ökröket számítjuk, akkor gazdaságtípusonként az ökörlétszám alakulása a következő volt: Gazdaságtípus Az ökrök száma A tulajdonukban lévő álloA fenti kimutatás arról győz meg bennünket, hogy a nagybirtok a jobbágyfelszabadítás után 60 évvel megtartotta a marhatartásban a feudalizmusra 30 A táblázatot az l-es, a 3-as, a 6-os jegyzet alatt közölt munkákból állítottam össze. 31 KÁL. A közgazdasági előadó iratai. 1896—1903. Helyzetjelentés a Földművelésügyi Minisztériumnak 1892. I. félévéről. 56. sz. irat. 32 Roboz István és dr. Roboz Zoltán id. munkája. 33 Magyar Statisztikai Közlemények. Üj sorozat. 51. kötet. A magyar szent korona országainak állatlétszáma az 1911-ik évi február 28-iki állapot szerint. mány hány százaléka 100 kat. h. alatt 100 kat. h. felett 2615 32 273 2,1 48,5 33
