Király István: Fejezetek a somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből 1848-1945 - Somogyi Almanach 7. (Kaposvár, 1962)
A szarvasmarha-tartás fellendülése az első világháború előtt
tók." 23 Ugyancsak a gazdasági felügyelő irataiból derül ki, hogy a jó gondozás által nevelt bikák ára kétszerese volt ezen a területen a megyei bikaáraknak. Csurgósarkad község közbirtokossága 1800 koronáért szerzett be egy bikát Pókos Sándor helybeli lakostól. A bikák ára akkor megyeszerte 500—1000 korona között mozgott. Egy katasztrális hold föld ára pedig 450—900 korona volt. A gazdasági középiskola tanárainak hatása érezhető abban is, hogy Alsók és Csurgósarkad községek, messze megelőzve minden somogyi falut, 1911-ben 22 db különböző korú és nemű szarvasmarhát törzskönyveztettek 24 . A fejlett marhatartás harmadik földrajzi területe a megyében a Balaton partján, mintegy 10—20 km-es sávban helyezkedett el. Ott a marhatartás uradalmi jellegű volt. Az uradalmak által adott adatok szerint a terület szarvasmarha-tenyésztését 1912-ben az alábbi számok jellemzik: A földbirtokos neve és lakhelye Marhaállománya A tehenek Napi tej terösszesen száma melés 1-be Satzger Géza, Ádánd 393 80 350—500 Gróf Jankovich László, Balatomlelle 267 80 400—500 Gaál Gaszton, Balatcxnboglár 150 80 300 Satzer Pál, Bálványos 448 116 400 Gróf Hunyady József, Balatcxnszemes 162 80 400 Gróf Nicky László, Gyúgy 190 42 200 Gróf Hunjyady József, Kéthely 1480 240 1200 Harany Aladár, Látrámy 289 80 400 Gróf Jaaikovich Tivadar, Sz.-györök 657 140 200—400 Gróf Zichy Aladár, Lengyeltóti 2220 360 1000 Gróf Széchenyi Tivadar, Marcali 1068 120 400—450 A kimutatás érdekessége az, hogy a tehenek száma az egész marhaállományhoz viszonyítva alacsony. A nagybirtokok marhaállományában még igen tekintélyes helyet foglaltak el az ökrök. Nagy gulyák legeltek a Balaton partján lévő lapály-rótekben. A gulyák állománya ún. szilajtehén és növendéke, valamint tinók. A kimutatás másik érdekessége, hogy sok uradalomban a tehenek száma 80 volt. Ez azt mutatja, hogy külön istállóban voltak és az istállók befogadóképessége 80 tehén volt. Egyben rámutat arra is, hogy a tehenészet nem régi és még nem vált teljesen uralkodó ágává az egész marhatartásnak. A nagybirtokosok gazdaságai a tejet nyáron a Balaton partján vagy a siófoki tej csarnoknál, télen pedig Budapesten értékesítették. A tizenegy földbirtokos tulajdonában 7324 db szarvasmarha volt. Ez a szám annyi, mint egy közepes nagyságú Somogy megyei járás marhaállományának fele. Napi tejtermelésük minimálisan 5250 liter, maximálisan 5650 liter volt. Ez a tejmennyiség annyi, mint amennyit a megye egyik nagy tejüzemében, a csurgói tejüzem23 KÁL. Gazdasági Felügyelőség iratai. 1913. 459. sz. irat. 2' KÁL. Gazdasági Felügyelőség iratai. 1911. 1040. sz. irat. r> Csánki Dezső id. munkája. Ii
