Takáts Gyula: Képek és versek útjain - Somogyi Almanach 6. (Kaposvár, 1961)
Janus Pannonius
gyermek". Hét évet töltött Ferrarában. ..A szorgalom hérosza", mindent magába szív, ami a mesterséghez tartozik. Tanul, fordít, elégiákat és epigrammákat ír, irodalmi barátságot köt minden jelentős olasz humanistával, költővel. Az irodalomszervező Kazinczy és a humanista Babits előfutárja. Kitartó céltudatosság ég benne. Verseit kézről kézre adják. Világi és egyházi fejedelmek lelkesednek érte. A „hegyentúli" római földre sereglett cseh, lengyel, német, angol, spanyol és görög ifjak közül egy sem dicsekedhet olyan sikerekkel, mint Janus, az első magyar lírikus. Epigrammáinak hegyes villámain sziszegnek, mulatnak. Erotikus versei szájról szájra járnak és az elégiákban felhalmozott tudása lenyűgözi az olaszokat. Petőfit, Tompát és Kerényit megelőzve, költői versenyre hívja Tito Vespasiano Strozzát. „A nápolyi király megbízásából a császár előtt" — Huszti kutatásai szerint, — ,.ő ad hangot Itália békevágyának". Medici Cosimóval barátkozik. A páduai egyetem, ahol négy évet töltött és a kánonjog doktora lett — Velencébe küldte a dogé elé, mint az egyetem követségének egyik tagját. Huszonnégy éves, és már mögötte van a csodagyermek minden külföldi sikere és az ifjú korai tekintélye. így állít be „violaszín köpenyében" a híres firenzei könyvkereskedőhöz, Vespasianohoz, hogy hazautazása előtt könyvekkel megrakodva térjen vissza a magyar pusztába. A siker követte. Ám míg Itáliában a Múzsák babérja ragyogta körül,.addig itthon a hatalom és hivatali emelkedés kétes fényei övezik. Búcsú Váradtól c. remek elégiája Áprily Lajos fordításában, mintegy hattyúdal egyidőre a költészettől: Könyvtár, ég veled, itt a búcsúóra, Híres könyvei drága régieknek, Már Phoebus Patarát elhagyta s itt él, Költők isteni pártfogói: Múzsák Többé nem szeretik Castaliát már, Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk. Huszonöt éves és már pécsi püspök. A királyné kancellárja, szlavón bán (mint később Zrínyi), a király tolla és nemegyszer a követek előtt a király szája is. Versek helyett okleveleket javít, Plotinos és az Odyssea fordítása helyett, melyre egyre készül, diplomáciai leveleket stilizál és a Hunyadi-eposz helyett a Firenze-küldötte oroszlánokat köszöni meg Mátyás nevében a signoriának. Tragikus szárnyalás a pályája. Bukolikus verselő, nyugalomra vágyott, és az udvar fortyogó aranyába cseppent. Valamikor a Múzsák és Vitéz János pártfogolt ja volt és most ő lett a mecénás. Gyermekfejjel költői sikerekért küzdött Itáliában, és most a huszonnyolc éves ifjútól maga Firenze és Velence, a Levante úra kéri ügyeinek sikeres elintézését a budai udvarnál. Panaszkodik, elégedetlen és közben egyre emelkedik. Szinte egy udvari lovagregény hőse lesz. Díszes pajzsot kap ajándékba s ő öngúnnyal dárdát kér