Balázs Árpád: Egy új somogyi falu, Rácegres története 1945-1960 - Somogyi Almanach 5. (Kaposvár, 1960)

A tanító beleőszül a kilátástalan leckéztetésbe. Babrál is a hajában, de hogy a gyerekek észre ne vegyék a zavarát, hát helyre küldi K. Jancsit. •— Kettő — motyog a gyerek még a padban is. A nagyobbacska gyerekek szépen, okosan felelgetnek. Békességgel hallgatják a tanítójukat. A tanító Rácegres múltjáról mesél. Tanítás után a feleségét várja. — Hideg van — fogadja a férfi. — Itt nincs. — A boltban? — Ott fáztam! A szövetkezet nem ad tüzelőt — panaszkodik a felesége, a rácegresi földművesszövetkezet boltosa. Nincs tüzelő? Van ott élesztő, meg gatyamadzag, pipadohány, ecet, petróleum, ing, vászonanyag, pipereszappan, nylon harisnya, zsír, kolbász és gágogó kövér liba. Rácegresen egy bolt van. A parasztasszonyok ott adják el a csirkét, a tojást, a tyúkot, a pulykát, a kacsát, a libát és ott vesznek iparcikket, fűszert. Évente egy-egy rácegresi család 5—10 ezer forintot is elkölt a rácegresi boltban. Ideje volna fűteni a betonpados bolthelyiséget. .. — Van forgalmad? — kérdezi a barnaszemű asszonytól a tanító. — Van! Képzeld csak, ebben a hónapban 60 darab Opera szappant, rneg 10 nylon harisnyát vásároltak a lányok. — Aztán ha hiszed, ha nem, még egy esztendő múltán is érezteti hatását a tavalyi »disznoveszedelem.« Nevet a házaspár. A disznóveszedelemre emlékeznek. Azon nevetnek, hogy tavaly egyszer egy ember elkiáltotta magát: ^Bénulnak a disznók, elpusztul mimd!« A rácegresi emberek megijedtek. Mi lesz a néppel, ha bénulnak a disznók? Nem. lesz szalonna, kolbász, húsvéti sonka! Nosza rajta, a jó szomszédok bicskát fogtak, disznót öltek. Nem vártáik meg a karácsonyt, újévet! Szúrták, ölték a süldőket. A mende-monda megzavarta a falut. Harangozóné arra is emlékszik, hogy a rizses hurkát, a kolbászt, a kóstolófélét utca-faluhosszat kínálták az asszonyok. Valóságos kóstoló-lázba esett a falu. Boldog-boldogtalan dicsérte, kóstolóba vitte az ízes fehér és véres hurkát. Még a kutyák is hurkát ettek a névnapjukon. . . Harangozó is a tavalyi időkre emlékezik. Tavaly az iskolában, az osztályban, külön 10—10 perces kolbász-hurka szünetet kellett tartania, amíg a kóstolóból tartott. Persze, több nap, mint kolbász. Egyszer elfogyott a kolbász s hurkaféleség. Azután kopott a szalonna, fogyott a sonka. Meg előbb kiürültek a zsírosbödönök. Emiatt kell most »bolti zsirt« tartani a földművesszövetkezet vegyesüzletében. A tanító az elsőosztályos K. Jancsi gyerek dolgára fordítja a szót: — Én meg K. Jancsival viaskodtam. — Miért? — Nem tudja, hogy két tojás meg egy tojás, hány tojás. . . buta, vagy.. .