Balázs Árpád: Egy új somogyi falu, Rácegres története 1945-1960 - Somogyi Almanach 5. (Kaposvár, 1960)

Hilt Imréék az elmúlt évben 7 877 forint egyenesadót és 7,88 mázsa búza-földadót fizettek. A kiadásokkal szemben áll a termény, az állatállomány egy részéért kapott pénz, az állatállományból eladásra kerül 1 db szerződött tinó, 6 db szerződött süldő, 1600 liter tej és 2800 db tojás. H'lt Imréék, Hilt Imre és a felesége, télen-nyáron legalább napi 16 órát dolgozott. Moziba, színházba nem járnak, könyvet nem olvasnak, mert eddig arra még nem gondoltak, hogy az anyagi természetű vagyonon kívül még van megfoghatatlan, de annál értékesebb kulturális gyarapodás is, A vagyoni állapotuk hűen fejezi ki a földhözjuttatott szegény parasztság anyagi gyarapodását. De semmilyen százalékkal, kimutatásokkal nem mérhető az a veszteség, amely a vagyonjogi gyarapodás ellenében a dolgozó parasztság egyedeit érte, itt Rácegresen is. Úgyszólván majd mindegyik parasztházban megrokkant öregeket kell eltartaniuk a fiataloknak. A vagyon árnyékában egyre összébb zsugorodtak az emberi testek, az apák, az anyák, és ha kórházra kerül a sor, akkor jónéhány esztendőre oda van. a további gyarapodási lehetőség. Aztán ez a gyarapodás az egysíkú robotéletet is jelenti. Mindezt tudja már Hilt Imre is, meg a szülőié is, aki annakidején a cselédvilágból elindult, hogy egyszer életében kisgazda sorba kerüljön. A jó§zágtai*tás A somogyi parasztember már a két háború között a saját bőrén érezte, hogy a búza termelése nem meghatározója, hanem velejárója a gazdálkodásnak. Már akkor is olcsóbb veit Prágában az odaszállított kanadai búza a magyar búzánál. A parasztember nem is a búzából, gabonából, hanem a jószág hasznából élt és él. Nem is nagyon figyel arra, hogy itt vagy ott nőtt a gabona átlagtermése. Annál inkább figyel a kukorica-, a takarmánytermelés eredményeire, valamint a jószágtartás és tenyésztés hasznára. Ha tehát mind a nagyüzemekben, mind a kisparasztok portáján ilyen tekintetben sikerek mutatkoztak, akkor a rácegresi parasztok az eredményeket összehasonlították a maguk eredményeivel. Nézzük csak, hogy miként alakult Rácegres állattenyésztése. Kaponya Mihálynak, a 12 holdas gazdának van két lova. két tehene, két szerződött üszője, egy kocája, két malaca, négy süldője és a maga számára egy 300 kilós hízója. Vincze Sándornak két lova, egy csikója, egy tehene, három növendékmarhája, meg húsz disznója. Hilt Imrének van egy lova, egy csikója, egy tehene, két bikája, sertése, aprójószága. A 12 holdas Szita István két lóval, egy tehénnel, két bikával, két anyadisznóval, meg süldővel dicsekedhet. Ez volt a helyzet ötvennyolc végén. Ezenkívül számba lehet venni azt is, amit már évközben átadtak a szerződtető vállalatoknak.