Balázs Árpád: Egy új somogyi falu, Rácegres története 1945-1960 - Somogyi Almanach 5. (Kaposvár, 1960)

Zsuzsa csudálkozó barna szemével inkább tűnik pedagógusnak, mint gondozónőnek. De a kisgyermekkel, a csecsemőkkel, meg a kisanyákkal való bánás is fölér a pedagógusi munkával. Körbe-körbe járja a somogyi falvakat. Családokat látogat. Pusztasomodor, Magyaratád, Tátonpuszta meg Rácegres népe várja is. Naponta tizenöt kilométert gyalogol. A szíve jó, a lába még bírja. Fiatal. Venne kerékpárt, ha tehetné. De kevés a pénze, mert a keresetéből szüleit is tartja. A pénz tehát másra kell, nem pedig közlekedési eszközre. Ezért hát gyalogol esőben, hóban, szélben, viharban, vagy éppen a tűző napsütésben. Családienntartó. Száz és ezer ilyen lány él Somogyországban. Ezer ilyen csendes, dolgos fiatal lány építi a maga és az ország jövőjét. A küszködés tehát nem egy lány dolga, mint ahogy nemcsak a csecsemő dolgát teszi rendbe, amikor faluról falura vándorol. Tátonpusztán az egészséges lakásokért, a tisztaságért hadakozik. Rácegresen már erről nem kell beszélnie. A rácegresi asszonyok tisztábbak, egészségesebb házakban laknak. A tátonpusztaiak jórészben ma is uradalmi cselédlakásokban tanyáznak. A közös konyhákat ugyan fallal kettéválasztották, de nem csináltak rendet a házak tájékán. A rácegresi kisanyák vidámabbak, kedvesebbek. Mindenképpen tisztábbak. Rácegresen kevesebb a gyerek, de ami van, az mind egészséges. Zsuzsa Rácegresen 70 házat, családot szokott látogatni. Az egész falut. Most, 1959 telén tíz csecsemőt és tizenkét három éven aluli gyermeket gondoz. Több gyerek is születhetne? Igen. A rácegresi asszonyok azonban szabályozzák a gyermekáldást. Élnek a törvényadta jogukkal. Ma már náluk is ritka a sokgyermekes édesanya. — Az egyik részeges apának van a legtöbb gyermeke, nyolc — mondják a falubeliek. Aztán az is kiderült a családlátogatás során, hogy másképpen is változott a világ Rácegresen is. Az anyák a kórházban szülnek, de kórházba mennek akkor is, ha nem akarnak gyermeket, Az öreg szülők másképpen éltek. Urasági cselédek voltak. Más örömük nem volt, csak a gyermek. A 70 házból, a 70 családból az öreg szülők mindannyian sokgyermekes családokból származtak. A dédanyák, az öreganyák annak idején hat-hét gyermeket szültek. Mindannyian a gyermekekre számoltak, hogy azok idővel majd eltartják őket. így gondolkoztak az uradalmi cselédek. A somogyi kisparasztok már inkább bíztak a földben, meg a föld haszonélvezetében. Az uradalmi cselédek mindezt látták, azt, hogy a földdel bíró parasztok nyugodtabb öregségre számíthattak. Ebből sok mindent következtettek. Ezerkilencszáznegyvenötben, amikor a rácegresi uradalmi cselédek is felszabadultak, úgy számolták, úgy gondolták a rácegresiek, hogy attól kezdve inkább a föld haszonélvezetére, 'mintsem a gyermekek sokaságára kell gondolniuk. Azt hitték, hogy a föld biztosítékot ád az öreg korukra. Zsuzsa minderről már hallott és lépten-nyomon tanúja lehet, hogy a régiből új világ születik. De az új világ is folyton-folyvást mozgásban van. Hétről hétre tapasztalja, hogy milyen változást jelent a világ és az ország alakulása a mindennapi életben. A világ ereje és sodrása kihat a rácegresiekre is. Néha hátra lépnek egy-kettőt, például amióta megszün-