Balázs Árpád: Egy új somogyi falu, Rácegres története 1945-1960 - Somogyi Almanach 5. (Kaposvár, 1960)

A jövedelem Rácegresen már nem mindenkit tud eltartani a föld. A földosztás­ból kimaradt, vagy később odatelepült emberek már bérből élnek. A né­pesebb családok egy-egy férfi tagja bemegy a Kaposvári Cukorgyárba dolgozni. A rácegresi nők nem vállalkoznak városi munkára. A férfiaknak télen az erdőgazdaság is ad munkát. Az erdőben fát vágnak. Részben a téli tüzelőt így biztosítják a háztartások számára. De a nyárban, a mezei munkák idején a nők is eljárnak alkalmi munkára a szomszédos állami gazdaságokba. Az egész járásban a rácegresiek a leg­szorgalmasabbak. Azért is mennek, hogy költőpénzt szerezzenek, mert a kisparaszti gazdálkodásból évközben alig lehet pénzt kivenni. Dolgos a rácegresi nép. Az a szóbeszéd járja, hogy amikor a szomszédos magyar­atádiak vetni indulnak, akkor a rácegresiek már kapálnak. A nők az alkalmi munkavállalás révén olyan jövedelemhez jutnak, amely kizárólag a személyi szükségleteik kielégítését szolgálja. Az alkal­mi munkából származó jövedelemből a lányok meg a menyecskék vesz­nék Opera-krémet, Opera-szappant, meg nylon harisnyát. Alkalmi mun­kát a legények is végeznek. Az alkalmi munkából kapott pénzből a legé­nyek motorkerékpárt vásárolnak. Varga János a cukorgyárban, Vékony István az állami gazdaságban végzett munkája révén vehetett motorkerék­párt. De alkalmi munkából szerzett pénzen vett motorkerékpárt Szita Ferenc, Visnyei Lajos meg Takács József is. Dongó János halgazdasági dolgozó különben havonta 1200—1400 forintot keres. Gangóné otthon dolgozik. Gangó János már a jövőt példázza. A földnélküli munkásember bérből épített magának házat. Varga János a cukorgyárban az alkalmi munkák idején havonta 1300 forintot keres. A rácegresi legények egytől egyig azért tudnak pénzt gyűjteni, mert az ide­genből származó jövedelmüket nem terheli a városi megélhetés költsége, hiszen ha el is járnak Kaposvárra vagy az állami gazdaságba — estére hazatérnek. A rácegresi fiatalok kecsegtető városi, üzemi keresete így megma­rad, míg a meglévő 6—8 hold földből a szülők is megélnek, de csak ad­dig, amíg a szülők egészségesek. A szülők betegsége esetén rögtön vége lesz mindenféle divatozásnak. Mindjárt másképp alakul a család jövedel­me, ha a család egyik tagját kórházba kell szállítani. íme egy példa: A Hilt-családból kirajzott János fiú megnősült, s egy kis vagyont is szerzett. Hét holdon gazdálkodik. Van már három gyermeke, két lova, két tehene, egy üszője, de amikor a másik üszőjét eladni vitte, akkor az úton szerencsétlenség érte. A jószág a szembejövő autótól megvadult. Az üsző Hilt Jánost magával rántotta. A jószág elpusztult. Hilt Jánosnak hat bordája eltörött. Hilt János a kórházban naponta 200 forintot fizetett kü­lönleges injekciókért. A kórházi költség felemésztette az egész évi ke­resetét. .. Kristóf Lajos fia is a cukorgyárba jár Kaposvárra. A legény ott havonta 1300 forintot keres. A legény SZTK-tagsága nem terjed ki a szü­lő

Next

/
Oldalképek
Tartalom