Volly István: Somogyi „Kalevala”. Vikár Béla Somogyban - Somogyi Almanach 4. (Kaposvár, 1959)

resett menedéket és házasság vagy iparkodás által jó állapotét teremtett a maga számára. Ez történhetett az 1600-as évek elején. Múltját, még gyermekei sem tudták, csak a halálos ágyon mondta el s kérte, hogy szülőfalujának, Hetesnek emléket állítsanak. 1666-ban Sági János debreceni diák lett Hetesen lelkész. Valószínűleg ellátogatott Debrecenbe és Szücsék vele küldték el az ajándékot. Az egyik kelyhen ez olvasható: -Czináltatták ezt a pohárt néhai Szűcs Gergely uram fiai, Szűcs István, Szűcs Mihály uramék, Istenhez való buzgóságból, kegyelmetekhez való szeretetükből. Anno 1685 Die Mai 28. Hetesi Eklézsia számára való.«

Értékes nagy könyvet őriz a hetesi eklézsia. Címe: »Hetesi Reform. Eklézsiában. Szolgáló Érdemes Lelkipásztoroknak neveik . .. kik megszakítás nélkül az 1660-ik esztendőtől egymás után szolgáltak.« Történelmi zengésű, szép magyar neveket sorol fel a névsor. Az első nyilvántartott hetesi lelkész, Szeremlei Tamás (1618—1634), a huszonegyedik Sarkadi István, a történetíró és a huszonkettedik pedig Vikár János, az első magyar népdalgyűjtő édesapja.

így íródott bele Hetes belsősomogyi falu történetébe a forgandó- sorsú Vikár család neve.

Vikár István, a takács

i

A Vikár család múltja iparos ősre megy vissza. Vikár Béla apai nagyapjáról egyetlen sor olvasható a pápai református egyház anyakönyvében: »1787 szeptember 28 Vikár Istvánnak Molnár Évától fia István.« Ezen a dátumon túl ködbevész a család múltja.

Vikár István takácsmesterséget tanult. Kis Zsófiát vette feleségül. Négy gyermekükről tud a családi feljegyzés.’ János a legidősebb és legtehetségesebb, a mi Vikár Bélánk apjá, Mária fiatalon elhúnyt, Gábor valószínűleg tanítóként került OSzrőra, gyermeke nem volt, így ez az ág is kihalt, végül István, a legifjabb Barát Erzsébetet vette feleségül PájSán. Iparos családjukból Kálmán fiúk, szintén tanár lett. A pápai Vikárök tehát iparoscsaládból értelmiségi családdá nőttek a reformkorban. '

A nagyapa — mint általában a Vikárok — hosszú életű volt. 1869 január 23-án 83 éves korában halt meg Kutason, a fia házánál.'Vikár Béla úgy tudta, hogy nagyapja felmászott a létrára, lezuhant, hat hétig nyomta az ágyat, tüdőgyulladást kapott és ebbe -halt" bele.

Vikár János, a tanár és. leikés*

Vikár Béla édesapja maga írta meg »önéletrajzát«, a . dunántúli református egyházkerület Lelkész! Törzskönyvében: »Vikár Jánös: - születtem Pápán, 1816. dec. 28. Tanultam a papi tanokat, végeztem ugyanott. Logikai osztály végeztével Vas megyében T. Fehér Zsigmond uraság