Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)

I. 1905. évi arató- és cselédsztrájkok Somogyban

A kis Ilács nagy példája

Hács amolyan istenhátamögötti kisközség Somogybán, a mai fonyódí járásban. A község lakóit az Inkey-család telepítette Somogyba 1828-ban. Az irtásföldekre telepített kisközség 50 évvel ezelőtt Lengyeltótihoz tartozott. 1907-ben lett közigazgatásilag önálló községgé. Hátterében a Zichyek Inkeyektől vásárolt nagybirtoka terült el. Talán Hács volt az első Dunántúlon — Somogybán feltétlenül az első —, ahonnan a szocialisztikus agrár- mozgalmak és szervezkedések 1904-ben elindultak. Brázovay Kálmán 1906-ban, az eseményekkel egyidőben megjelent tanulmányában is úgy látta, hogy Hács volt „az egyik pont, ahonnan a szocialista izgatás kiindult.“ (A dunántúli aratómunkás és cselédsztrájk. Bp. 1906.)

A kisközség a XIX. század első évtizedeiben túlnyomórészt iparoscsaládokkal népesült be. Lakói messzeföldön megfordultak, mint munka- vállalók. Az iparosok zöme építőiparos volt, de voltak köztük takácsok és fazekasok is. A műhelytitkok tanítómestere Lengyeltóti, amelynek igen fejlett iparos társadalma volt.

A község lakossága ipari keresetből, állattenyésztésből tartotta fenn magát. Nyáron aratási, cséplési és egyéb mezőgazdasági bérmunkát is végeztek rendszeresen a falu határában levő nagybirtokokon. Az aratók ál- ralaban 12—14-ik részért szerződtek az uradalmakra.

Az aratási szerződések a gabonafélék learatása és elcséplése mellett ráadásképpen különféle robotmunkák elvégzését is előírták. A kérdés ösz- szefügg a nagybirtokok új termelési módszereinek meghonosításával. Ugyanis az uradalmakra magukat mohón rávető kapitalista bérlők már ekkor szakítottak a „szemtermelés“ régi gyakorlatával. A kevésbé rentábilis és egyoldalú szemtermelésről áttértek a belterjes állattenyésztés alapjául szolgáló takarmányféleségek termesztésére. Hogy pedig a takarmánytermelés költségeit minél jobban csökkenthessék, a régi birtokok új gazdái és bérlői azt a gyakorlatot űzték szerte az országban, hogy az aratási és cséplési munkákra leszerződtetett munkások nyakába varrták szerződésileg, vagy szerződés nélkül is á takarmányfélék ráadásképpen való lobotszerű lekaszálását, megforgatását, összegyűjtését, felgereblyézését és behordását. Ez történt a Zichy birtokon a hácsiakkal is. Az aratáson kívül