Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)
I. 1905. évi arató- és cselédsztrájkok Somogyban
A hácsi gyűlésekre a környék: Gyugy, Kisberény, Lengyeltóti, Pet- tend és Béndekpuszta is elküldte embereit. A sűrű népgyűlések tartásáért a lengyeltóti főbíró sokat neheztelt a hácsiakra. Nem egyszer csendőrökkel zavartatta széj jel a gyűlés részvevőit. Ez történt 1905. tavaszán is, amikor a csendőrök puskatussal kergették széjjel a népgyűlés nagyszámú hallgatóságát. A pettendi temetőben tartott négy éjjeli gyűlésükből is széjjelkergettek a csendőrök kettőt. A gyűléseken -— a visszaemlékezés szerint — a falu apraja-nagyja, még az asszonyok és gyerekek is resztvettek. A környéken legendássá vált hácsi népgyűlésnek csakhamar híre ment az egész országban. Mezőfi lapja: a Szabad Szó is írt róluk. így nem csoda, ha a kis Hács nemsokára nagy politikai tényező lett a környéken. A környező községek és uradalmak lakói mindenütt a hácsiakat emlegették példaként. 1906-ben már hácsi példára hivatkozva utasították vissza a környékbeli arató munkások a számukra nem megfelelő szerződéseket, mindenütt azt hajtogatva az uradalmi intézőknek: „úgy akarjuk megkötni a szerződéseket, mint a hácsiak.“ 1905. júniusában, Péter és Pál előtti hetekben tört ki a hácsiak sztrájkja. A Zichy uradalom intézőjének: Varga Bélának az utasítására, — akit a környékbeliek „borzasztó gonosz embernek“ tartottak — 25 kát. hold bükkönyöst kellett volna lekaszálniok, összegyűjteniök és behorda- niok. A munkát teljesen ingyenesen kellett v lna elvégezni, robotképpen, ráadásképpen. Az aratómunkások részesen akarták learatni a takarmányt, harmados kapás földet kértek, napszámbérül pedig napi 1 koronát. Amikor az uradalom nem fogadta el feltételeiket, megtagadták a munkát. Futótűzként terjedt el a környéken az ellenállás híre. Gárdonyon és Bén- dek-pusztán is megállt az aratás. Az uradalom a hácsiak sztrájkját megbosszulva, Zala megyéből hozatott munkásokat. Az idegen munkásokat a helybeliek meg akarták verni. Az uradalom erre katonai karhatalmat kért Kaposvárról, amely nemsokára meg is érkezett Hácsra. A 100—150 főnyi katonaság hat hétig volt — a visszaemlékezés szerint — Hácson, egy osztrák százados, egy magyar és egy román főhadnagy vezénylete alatt. A karhatalom összeszedte a község szakszervezeti vezetőit: Porga István titkárt, Klotz Jánost, Kiszter Adá- mot, akiket a lengyeltóti főbíróságon letartóztattak, s velük együtt még 15 aratót is bezártak 30 napra. Az uradalom sokáig nem felejtette el majorgazdájának és ispánjának megveretését. Bosszúját az elítéltek családtagjain is kitöltve, esztendőkig nem adott számukra munkát, s ezért kénytelenek voltak a módosabb lengyeltóti polgároknál kenyeret keresni. A visszaemlékezés után tekintsünk be a hácsi aratcsztrájkkal összefüggő közigazgatási jelentésekbe. A lengyeltóti főszolgabíró 2455/1905. kg. számú alispánhoz intézett jelentésében a következő eseményekről számol be: „A vezetésem alatt álló járás több községéből érkező panaszokból arról kellett sajnálattal értesülnöm, hogy lelketlen izgatok működése folytán a mezőgazdasági munkások az idei aratási idény alatt több helyütt meg akarják tagadni szerződésszerű munkájuk teljesítését.
