Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)
III. Kivándorlás Somogyból (1901-1910)
leges bekövetkezésétől. A somcgyszili körjegyző korai jóslata, sajnos, beteljesedett. Három év múlva évente csaknem százával hagyták el a kivándorlók körjegyzősége székhelyét és községeit. Egy másik kivándorlásra csábító hamburgi hajós társulat felvilágosító könyvecskéket bocsátott a kivándorlók rendelkezésére. Utazási előleget kért tőlük, amelynek ellenében hajójegy-szelvényt küldöttek a kivándorlóknak, amelyet a német határállomáson fel kellett mutatniuk a cég hivatalnokainak. Onnan a társulat oltalma alatt félárú jeggyel -— negyedik osztály helyett harmadik osztályú jeggyel — utazhattak Hamburgig. A litografált körlevelek a következőképpen fejeződtek be: «-Minthogy most van a legfőbb utazási idény, hát tanácsoljuk önnek, hogy ne késsen az előleg beküldésével, mert könnyen lemaradhat a hajóról.« Az előre elkészített körleveleket külföldről küldték meg az egyes kivándorlási vállalatok és hajós társulatok azoknak a nevére, akiknek a címét és adatait idehaza a vállalat ügynökei és »vigécei« írták össze falvanként. Egy elvetett határozati javaslat 1907. február 4-én tartott törvényhatósági bizottsági évnegyedes közgyűlésen Széchenyi Aladár gróf, törvényhatósági bizottsági tag az alis- páni jelentés kivándorlással foglalkozó részéhez azt az aggodalmat fűzte hozzá, hogy a kivándorlás »nagy nemzeti veszedelem« és javasolta, hogy a megye forduljon felirattal a belügyi kormányhoz és kérje abban az 1903. évi IV. t. c. hiányos voltának felszámolását. Sőt, az sem ártana, ha a kivándorlásra a kormány új törvényt hozna. Széchenyi Aladár javaslatát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és megfelelő feirat elkészítését határozta el. Ugyanezen közgyűlésen Varga Dezső törvényhatósági bizottsági tag radikális határozati javaslatát elbuktatták. A határozati javaslatot komolyságára és progresszív voltára való tekintettel szó szerint idézzük: »Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága hazafiúi aggodalommal tapasztalván a kivándorlásnak óriás mértékkel való terjedését, s miután tudatában van annak, hogy a kivánd'rlást nem rendőri intézkedésekkel, nem is a kivándorlásról szóló 1903. évi IV. t. c. szigorításával, hanem a nép földéhségének kielégítésével és a kisbirtokra nehezedő terhek könnyítésével lehet megakadályozni, elhatározza, felirattal keresi meg a képviselőházat aziránt, hogy utasítsa a kormányt oly törvényjavaslat sürgős beterjesztésére, mely szerint: 1. A hitbizományi rendszer megszüntetendő. 2. A kincstári, valamint alapítványi birtokok mezőgazdaságra alkalmas része parcellázandó. 3. Nagybérlet 500 kát. holdon felül nem engedélyezhető. 4. Az állami eredetű papi birtokok csak kisbérleti rendszer szerint kezelhetők. 47
