Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)
II. 1906-1907. évi mezőgazdasági és ipari munkásmozgalmak
Cselédkérdés A kilencszázas évek elején a kormányzat jónak látta a cselédjoltalmazások intézményes bevezetését. 1904. november 14-én kelt lengyeltóti főbírói jelentésből kiderül, hogy „Somogyváron a munkásszocializmus terjedőben van s mindinkább veszélyes jelenségeket tüntet fel.” A főbírók gyógyírként egyhangúlag a cselédjutalmazásokat javasolták. Ebből a jelentésből azt is megtudjuk, hogy a lengyeltóti járásban Walkaksz Ferenc mezőgazdasági cseléd 66, Ruzsics János 52, Cseki József 40 évig szolgált. 1906. december 9-én a tabi főszolgabíró is hasonló jelentést tett. „Az idén — írta jelentésében — a cselédek nagyobbszámú jutalmazása látszik kívánatosnak, akik ma még meglehetős békességben vannak, s akiknél a jutalmazás a békességben maradásra még jótékonyan hathat.“ A marcali főszolgabíró 1631/1907. számú jelentésében arra utalt, hogy „a múlt év folyamán egyes gazdaságok rendezték a cselédfizetést, de sok gazdaságban ezidőszerint még sok kívánnivaló volna.” Az eddigi cseléd- bérek általában két-három százalékkal emelődtek. A cselédbérek rendezetlensége következtében igen nagy a cselédség fluktuációja. Schercz Géza új máj őri gazdaságában a cselédség 43 százaléka, Kálózdy Ferenc bükkösdi gazdaságában a cselédség 26 százaléka kicserélődött. Báró Inkey József fazekasdencsi gazdaságában 56 cseléd, Mayerhoffer Ödön inkei bérgazdaságában 22 cselédváltozás volt Szent- györgynapkor. A tömeges cselédváltozásoknak nemcsak a magasabb bérkövetelés volt az oka, hanem az Amerikába való kivándorlás is. De más okok is közrejátszottak. Ha bérlők kerültek egy régi gazdaság helyére, a cselédek elmentek régi helyükről. Sokan közülük a városokhoz igyekeztek közelkerülni és napszámosok lettek. A napszámosok nem voltak annyira lekötve, mint a cselédek. A sűrű cselédváltozásokhoz a rossz lakásviszonyok is hozzájárultak. A régi birtokokra magukat mohón rávető új bérlők új gazdálkodási rendszerei még inkább. A kormányzat azt gondolta, hogy a cselédeket a Földmunkások Országos Szövetsége tartja állandó mozgásban és nyugtalanságban és ez a szerv, amely annyira megfélemlíti a cselédeket és sommásokat egyaránt, hogy az aratási és egyéb szerződéseket nem merik aláírni. A hivatalos jelentések a cselédváltozások főokául mindig a zsúfolt lakásviszonyokat, a magasabb béremelést és a szocialista szakszervezet által szított általános elégtelenséget tüntették fel. 30