Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)
II. 1906-1907. évi mezőgazdasági és ipari munkásmozgalmak
A földmunkások szervező bizottságának jelentése szerint ötezernél több volt az elítélt sztrájkolok száma. A börtönök szükeknek bizonyultak az elítélt sztrájkolok befogadására, azért ólakba, istállókba, górókba és magtárakba zárták az elítélteket. Több főszolgabíró jelentéséből tudomást szerzünk arról, hogy egyes somogyi községekben az Építőmunkás Szövetség népgyűléseket rendezett, amelyen megtárgyalták az építőmunkások helyzetét és megalakították a helyi csoportokat s megválasztották a vezetőséget. Zics községben 1906. április 16-án alakult meg a szövetség helyi csoportja. A gyűlésen 350—400 jelenlévő volt. A gyűlésre Nágocsról, Miklósiból és Szorosadról is eljöttek a munkások. 1906. február 16-án Bernáth Kálmán tabi főszolgabíró a következőket jelentette a főispánnak:, (iratok: 33/eln./1906. főisp. sz.) Nagy István Szabadhegyen egy privát lakásban 25 egyén részvételével alakuló gyűlést tartott az Országos Munkásvédő Szövetség javára. Az ádándi csendőrőrs letartóztatta, 8 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre Ítélte. Négy nappal későbbi jelentésében tudomására hozta a főispánnak, hogy Pálfy Antal, az Országos Munkásvédő Szövetség kiküldöttje február 18-án a lullai szőlőhegyben és Torvajon alakuló gyűlést tartott. Az alakuló gyűlést a csendőrség megakadályozta. Lullán 60—70, Torvajon pedig mintegy 200 egyén gyülekezett össze az alakuló gyűlésre. Pálfy Antalt be nem jelentett, illetve tudomásul nem vett népgyűlés tartása és csavargás miatt 8+8, összesen 16 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte. 1908. február havának eseményei az előző évhez hasonlóan ismét mozgalmasnak mutatkoztak a megye területén. Az egyre szaporodó népgyűlések szétoszlatására a főszolgabíróknak egymás után kellett táviratilag kérniük járásuk területére a karhatalmi közegeket. Ezek között olvashatjuk a belügyminiszter 20 798. számú, főispánhoz küldött táviratát, amely szó- szerint a következőket közli: „Szigetvári népgyűlés 1405/eln számú ren- deletem értelmében betiltandó. Belügyminiszter.” A 20 355. számú, ugyancsak a főispánhoz intézett belügyminiszteri távirat szövege a következő: „Értesítem, hogy a közbiztonság és közrend fenntartására, valamint a nyugalom és az állami rend megvédésére, különösen pedig a folyó hó 25-én tervezett általános izgatást célzó népgyűlések megakadályozására megfelelő utasításokkal ellátva csendőrséget és azonkívül folyó hó 24-ére Csurgóra egy század gyalogságot, Kaposvárra két század gyalogságot, Lengyeltótiba egy század gyalogságot, Marcaliba egy század gyalogságot, Tabra egy század, Szigetvárra egy század gyalogság kirendelése iránt intézkedem. Felkérem, hogy az illetékes főszolgabírót, vagy helyettesét utasítsa, hogy katonaságot fogadja és annak ellátása iránt megfelelőleg intézkedjék.” (A távirat kelte: február 22.) A belügyminiszter távirati rendelkezését végrehajtó főispáni intézkedésre a főszolgabírók szinte egybehangzóan küldik a megyeszékhelyre a következő hangú táviratokat: „Népgyűlést tudomásul nem vettem, minden csoportosulást betiltottam. Főszolgabíró.” 28
