Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)
I. 1905. évi arató- és cselédsztrájkok Somogyban
Az aratómunkásokon kívül újabban egyéb munkások is bérharcba kezdtek a barcsi járásban. Barcson a kikötői és tárházi munkások, kik mintegy hatszázan vannak, is sztrájkbaléptek. Követelésük: A métermázsánkénti 7 fillér bér helyett 10 fillér. Magatartásuk ezidőszerint még nyugodt, de ha más munkásokat talál hozatni a vállalat — amivel fenyegetik is őket —, akkor minden rosszra fordulhat. A Déli-vasút raktár és pályamunkásai csatlakoztak a sztráj- kolókhoz, de rövid egyezkedés után ismét munkába állottak. Üveges Ferenc állomásfőnök tapintatosan kiegyenlítette az ellentéteket. Kremzir Mór pálfalusi szeszgyárában július hó 3-án reggel szintén kiütött az általános sztrájk, az ugyanennek tulajdonát képező Belcsa-pusztán 250 béres és munkás sztrájkol. Jóna Gábor állítólagos pécsi lakos, kőműves folyó hó 2-án a barcsi templomtéren a munkás segélyegylet létesítése érdekében elmondott beszédével fölizgatta a munkálkodó népet. Az újság még e napi száma jelentette, hogy Somssich Andor nagybajomi birtokán az aratómunkások beszüntették a munkát. A lap július 7-i számában „Bérharcok a közelben“ címmel az egyes vidékek munkásmozgalmairól színes tudósításban számoltak be az újságírók. Dombóvári jelentés szerint július 3-a így zajlott le: „Négy órakor én is talpon voltam — írja a tudósító —, hogy megnézzem azt a históriai jelenetet, amikor ezer év óta először, idegen munkás vágja a kaszáját e föld termésébe. Épp jókor érkeztem, mert akkor jött ki a menet a pusztába. Elől a szolgabíró kocsin, aztán egy félszázad gyalogos, utánuk a tótok katonás rendben, csendőrök által körülvéve, a menetet újabb félszázad zárja be. A mezőre érve, a lóhátas gazdatiszt munkába állítja őket s amit a mi népünk nem akart elhinni, ime megtörtént. Senki sem bánthatja a becsületes tótokat, de nem is úgy néznek ki, mintha egykönnyen megijednének. Hatalmas marcona alakok, de minden magyaros hetykeség nélkül. A szolgabíró kocsira ült, hogv a másik pusztán ismételje az eljárás* és í^v tovább az egész járásban. Délig mindenütt alkuba léptek a sztrájkolok, estig nagyrészük munkába állt, mindössze Tüske és Dalmand pusztán szünetel, de ott is kilátás van rá, hogy megszűnik a sztrájk.“ A lap e napi száma beszámolt arról is, hogy az aratómunkások és gazdasági cselédek széleskörű bérharcához július 6-án a pécsi szénbányák 4000 munkása is csatlakozott, amely „újból izgalmassá fogja tenni a dunántúli munkásmozgalmat.“ Híradást olvashatunk arról is, hogy a rend biztosítására kivezényelt katonaság elosztása július első hetében a következő volt: Az 52. gyalogezred negyedik százada Tüskén és Kiskondán, a harmadik százada Szarvas- don és Nagykondán, tizenegyedik százada Tárkányon és Üregváron volt, egy negyvennégyes század pedig Ö és Ujdalmadon. Azonkívül a járásban 90 volt a csendőrlétszám, kiket a napokban Bencze pécsi csendőr százados megszemlélt. „Hír szerint — írja a lap — Nosztányban nagy csapat fehérmegyei arató sztrájkol. Ezeket a hatóság haza fogja kísértetni. Alapos a remény* 20
