Kanyar József: Somogyi parasztság, somogyi nagybirtok 1901-1910 - Somogyi Almanach 2. (Kaposvár, 1957)

I. 1905. évi arató- és cselédsztrájkok Somogyban

A mozgalom indítóokául a munkások és cselédek különböző okokat hoztak fel, kb. kivétel nélkül azonban azzal indokolták a munka szüneteltetését, hogy keresményük az ő és családjuk megélhetésére nem elégséges, de a mozgalom tulajdonképpen a politikai viszonyokkal és az ipari munkások mozgalmával szorosan kapcsolatban álló bérharcnak tekinthető, illetve ismerhető fel, mely a Népszava, Friss Újság, Uj Lap, stb. krajcáros lapok által szítva ért el új arányokat, melyek elfojtására járási főszolga- bíráink erős kötelességtudásán és egyéni tekintélyének közbevetésén kívül a csendőrlétszám felemelésére és 16 század katonai segédletnek hosszabb- rövidebb ideig való foglalkoztatására is szükség volt. Mivel pedig a megindult hullámzás, ha pillanatnyilag a hatóságok céltudatos eljárása folytán elsimult és veszélyes jellegét elvesztette is, valószínűleg békésebb formában még jelentkezni fog, annak pedig gazdaközönségünk nem teheti ki magát, hogy a rossz termésű évekről nem is szólva, legkedvezőbb kilátású években'is amiatt kelljen aggódnia, hogy az aratás nyugodt lefolyása meg- zavartassék és a termés betakarítása körül kiszámíthatatlan veszteséget kell szenvednie, kötelességemnek tartom a mezőgazdaságot érintő kérdések leghivatottabb képviselőjének, a Vármegyei Gazdasági Egyletnek figyelmét felhívni arra, hogy ezen kérdés mindenirányú kielégítő megoldását tegye még oly időben tanácskozás tárgyává, hogy a jövő évi aratási szerződések megkötése a munkaadókat már tanácstalanul és készületlenül ne találja.

Részemről ezen év tapasztalatain is okulva leghatályosabban figyelmeztetem a gazdaközönséget, hogy aratási szerződéseik megkötésénél a legnagyobb gondossággal alkalmazkodjék az 1898. évi II. te. rendelkezéseihez, melynek szigorú szem előtt tartására a közreműködésre hivatott körjegyzőket is felhívom, nehogy szabálytalanságok miatt előfordulható visszaélések esetén hatóságok közreműködése is lehetetlenné tétessék“ — fejezte be évnegyedes jelentését az alispán.

Az aratómunkások kizsákmányolását bizonyítja az a névtelen kérvény is, amelyet a „Somogyvármegye" c. napilap 1905. augusztus 20-án tett közzé: „Az aratók nevében: alázattal felkérjük a Nagyságos Uraságot, miután a szerződés szerint igen súlosnak találjuk a kukorica földér való munkát, kérjük és követeljük a Nagyságos Uraságot, hogy a sargyuka- szálást és gyűjtést ezennel engedje el, mert mink nem leszünk hajlandók azt a dolgot teljesíteni és az aratásér a bükkön-kaszálást és gyűjtést nem ismerjük el jogosnak, azontúl pedig a kukorica földér járó csirkét, meg borsót megtartjuk magunknak. Továbbra a kukoricát, répát, krumplit, ami az uradalomnak jár be nem hordjuk, mert mi mind szegény emberek vagyunk és igavonással nem rendelkezünk. Ezekután kijelentjük, hogy semmiféle robotot nem szolgálunk másér, csak pénzér, megfelelő munkadij mellett.“

Az uradalmak sajnos nem vették észre, hogy az elnyomott aratómunkások vágya, álma és elszánt akarata is benne volt ebben az egyszerű, névtelen írásban.

14