Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében, 1945-1950
oroszokkal való intim viszonyuk miatt. Október 11-én az illetékes rendőrtiszt utasította beosztottját, hogy vizsgáltassa meg a névtelen feljelentésben említett nőket, majd ennek eredményével együtt állítsa elő őket. Az aktában egy több mint egy hónappal későbbi keltezésű ügyirat érzékletesen láttatja a korabeli helyzetet. A gyanúsítottak előállítását ugyanis még egy négytagú rendőrjárőr sem tudta foganatosítani, mivel az „érintett” orosz katonák ezt megakadályozták, sőt megfenyegették a magyar rendőröket: ha eljárnak a nők ellen, akkor annak súlyos következményei lesznek. A jelentéstevő Jurányi István rendőr főtörzsőrmester javasolta, hogy az orosz katonai hatóságokkal karöltve, detektívekkel együttműködve razziázzanak a rendőrök, így a nevezetteket elő lehetne állítani. Nem tudni, mi történt a következő hetekben, hónapokban az ügyben, mindenesetre a jelentés hátoldalán egy 1946. március 7-én kelt feljegyzés zárja az aktát: „Jelentem, hogy a bentjelzett nőket az őrszemélyzet orvosi vizsgálatra előállította,”19 Egy 1945. augusztus 31-én tartott nagyatádi razzia alkalmával a rendőrök bevitték N. N. 28 éves helybeli varrónőt is. Ennek okát saját szavaival így fogalmazta meg: mivelhogy az oroszokkal foglalkozom, illetve velük közösültem”. Az előállított hölgy többek között a kapitányság előcsarnokában is hangot adott felháborodásának. Nehezményezte, hogy az oroszokkal mulató többi nőt nem kísérték be a rendőrségre.20 Az ügy további menetéről egyelőre nem kerültek elő források, valószínű, hogy a nőt orosz „pártfogói” kimentették a magyar hatóságok eljárása alól. Minden kornak vannak kódolt terminológiái, eufemisztikus kifejezései. A „gyanús nő” a vizsgált korban általában titkos, azaz illegális prostituáltat vagy ilyen gyanúval illethető nőt jelentett. Somogy vármegye rendőrfőkapitánya többek között 1945. július 20-án kiadott 4/1945. sz. parancsában adatszolgáltatást kért a járási kapitányságoktól a nemi betegekről. A kutasi rendőrőrs parancsnoka 1945. szeptember 1-én nyolc nemi betegségre gyanús nő orvosi vizsgálatáról számolt be. Kettő egészséges, egy éppen nem vizsgálható és öt tripperes volt. Néhány helyről még egy-két személyt jeleztek.21 Figyelemre méltó, hogy itt nem merült fel a titkos kéjelgés, így ilyen jellegű eljárások sem indultak. A bejegyzett kéjnőket az előírások szerint hetente kétszer vizsgálták meg. Nemi betegségre utaló jel esetén azonnal el kellett különíteni az illető nőt. A helyi hatóságok az orvosi vizsgálatok eredményéről havonként jelentést voltak kötelesek tenni az alispánnak. Ezt követte a büntetéssel való fenyegetés. Ugyanis ha ezt követően is előfordult nemi úton történő fertőzés vagy megbetegedés, illetve a kéjnők továbbra is fogadtak volna oroszokat, akkor a találkahelyet rögtön be kellett zárni. Ráadásul a találkahely tulajdonosát és a fertőzést továbbadó kéjnőt orosz hadbíróság elé kellett volna állítani! A legális találkahelyek és az ott dolgozók felügyelete viszonylag egyszerű feladatnak számított, azonban a megszállók a titkos kéj nők és az illegális találkahelyek kontrollálását is elvárták a vármegyétől. Az alispán azonnali hatállyal elrendelte a titkos találkahelyek és az ilyen helyen keresetet szerző nők felkutatását. A titkos kéjelgésre utaló legkisebb gyanú esetén azonnali orvosi vizsgálatot írt elő a körrendelet, illetve kötelezte a helyi hatóságokat arra, hogy elkülönítsék a fertőzést hordozó nőt. Az alispán az 1945. október 20-án kibocsátott rendeletével kapcsolatban elvárta annak legszigorúbb betartatását és a mindenkori eljárásról szóló jelentés benyújtását.22 19 Uo. Az akta ezeken kívül még húsz, lopással, pálinkaméréssel kapcsolatos névtelen feljelentést és az ügyekben tett intézkedések iratait tartalmazza. 20 MNLSMLXXIV. 17. Magyar Allamrendó'rség Nagyatádi Járási Kapitányságának iratai. 1158/1945. sz. Az aktában - mint a többi rendőrségi iratban is - a prostitúció kapcsán említett személy teljes névvel szerepel. 21 MNL SML XXIV. 17. Magyar Allamrendó'rség Nagyatádi Járási Kapitányságának iratai. 421/1945. sz. 22 Uo. 249
