Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)

Kádár Tamás: Egy figyelemreméltó Dráva vidéki főúr a 13. század második feléből: Péc nembeli György fia Dénes nádor és országbíró közéleti pályája

Dénes az elsősorban Győr vármegyében birtokos, a Sokoró vidékén törzsökösnek számító Péc nemzetségből származott.2 A népes genus már a 13. század első felében több ágra szakadt, és tagjai Körös, Zala, Somogy, Valkó mellett Nyitra és a jóval távolabbi Szabolcs megyébe is eljutottak, és mindenfelé tekintélyes birtoktesteket szereztek. Dénes atyjáról, Lukács fia Györgyről, jóllehet nagy valószínűség szerint Zala vármegye jelentős fekvőségekkel rendelkező, tekintélyes nemesei közé tartozott, nevén kívül jóformán alig tudunk valamit; biztos, forrásokkal kielégítően alátámasztható állítást pedig még annál is kevesebbet tehetünk személyével kapcsolatban. Az okleveles anyagban bő két évtizednyi időben, 1232 és 1256 között, csak néhány elszigetelt alkalommal találkozunk vele.3 Az ő atyját, bizonyos Lukácsot - aligha csupán véletlenségből kifolyólag — mind 1232-ben, mind 1256-ban ispáni címmel említik, és az utóbbi évben kelt királyi oklevélben magát Györgyöt is comesnek nevezik, ami alapján már régebben felmerült, hogy a nagyapa esetleg II. András király 1229-1230 között adatolt pohárnokmesterével és barsi, majd 1235-ban szereplő pozsonyi ispánjával, György pedig az 1243-1244. években említett zalai ispánnal lenne azonos.4 A nagyapa vélelmezhető hivatali tisztségeinek vonatkozásában egyéb kutatói hipotézis is megjelent, így akár az sem kizárható, hogy valójában a bakonyi ispánságot töltötte be 1230 táján, mivel azonban minden bizonnyal több, talán négy különböző Lukács nevű előkelővel is számolhatunk ekkoriban, a probléma - legalábbis jelen ismereteink alapján - kibogozhatatlannak és eldönthetetlennek látszik.5

György közéleti-országnagyi pályafutása - már amennyiben indokoltan beszélhetünk ilyesmiről esetében egyáltalán - hasonlóképp roppant bizonytalan kérdés. Említett esetleges zalai ispánságán túl elképzelhető, hogy közel 10 évvel később, adatolhatóan 1252 és 1253 folyamán a szomszédos Körös vármegye élén állt, ugyanazon minőségben. 1248- ban egy Zala megyéhez tartozó, Kapronca és Ludbreg között fekvő föld eladományozása kapcsán, mint a birtok szomszédját említette a király, 1256-ban pedig egy bizonyos Tursoy nevű - minden bizonnyal drávai - szigetért pereskedett, de a fekvőséget a varasdi vendégtelepeseknek ítélték, így gyanítható: főként Szlavónia északnyugati sarkában, Zala, Varasd és Körös vármegyék határvidékén rendelkezett jelentősebb földbirtokokkal és - minthogy utódai a ludbregi előnevet használták - ugyané tájékon igyekezett terjeszkedni is.6

2 Dénes nádor életrajzai: Wertner Mór: Ötödik Dénes nádor nemzetsége. Századok, 31. (1897) 607-610. p. (a továbbiakban: Wertner, 1897.); Karácsonyi János: A magyar nemzetségek története a XIV. század közepéig. Budapest, 1996.2 (Reprint, a továbbiakban: Karácsonyi, 1995.) 890-891. p.

3 1232: Árpádkori új okmánytár. (Codex diplomaticus Arpadianus continuatus.) I—XII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest, Budapest, 1862-1874. (Magyar Történelmi Emlékek. Első' Osztály. 9-22.; a továbbiakban: AUO) XI. 249-251. (250.). p.; 1256: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. (Diplomaticki zbornik Kraljevine Hrvatske, Dalmacije i Slavonije.) Volumen IV-VI. Collegit et digessit T[adija] Smiciklas. Zagreb, 1906-1908. (a továbbiakban: CDCr.) V. 16-17. (17.) p.

4 György zalai ispánsága: ÁÚO VII. 131-133. (133.) p.; CDCr. IV. 261-262. (261.) p.; Zsoldos, 2011. 305., 325-326. p.; az ág családfájára lásd Engel Pál: Középkori magyar genealógia. (Magyar középkori adattár. CD-ROM) Budapest, 2001. (a továbbiakban: Engel, 2001.) Péc nem. 1. tábla: zalai ág.

5 Wertner Mór: Az Árpádkori bánok. Meghatározások és helyreigazítások. Századok, 43. (1909) 377-415., 472—490., 555-570., 656—668., 747-757. p. (a továbbiakban: Wertner, 1909.), e helyt: 484-485. p.; Zsoldos, 2011. 325-326. p.

6 1248: CDCr. IV. 352-354. (354.) p.; 1256: CDCr. V. 16—17. (17.) p. Ludbreg (ma Varazdinska zupanija, Horvátország) várára: Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I. Budapest, 1996. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak, 5., a továbbiakban: Engel, 1996.) 363. p.; a Péc nem esetleges korai birtoklására: Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Budapest, 1977. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 82., a továbbiakban: Fügedi, 1977.) 164-165. p.

6