Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Hall Géza: Hadifogságom naplója. (A bevezetőt és a jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Nübl János)
eltért a fenti két fegyvernem ezredéinek szerkezetétől, tagolódásuk csapattestenként is eltérően alakult. Az ezred parancsnoka az ezredes (esetleg alezredes) volt, akinek munkáját törzs (Stab) segítette. Az ezredeket arab hadrendi számmal jelölték. Frontra történő kivonulásuk után, az ezred kezelőtestet (Verwaltungskörper) hagyott hátra, amely a veszteségek pótlására pótzászlóaljat (Ersatz-Bataillon) állított fel. A pótzászlóaljhoz bevonulok felszerelésük és kiképzésük után 300 fős menetszázadokban jutottak ki a hadműveleti területre.32 Az osztrák-magyar (szárazföldi) haderő 16 hadtestből állt, amelyeket a mozgósításkor 6 hadseregbe szerveztek. A hadtest hadosztályokból, a hadosztály dandárokból, a dandár pedig ezredekből állt. Általánosságban elmondható, hogy 1—1 dandárban 2-3 ezred tömörült, 2 dandárból állt 1 hadosztály, egy hadtestet pedig 3-4 gyaloghadosztály, 1-2 lovashadosztály, 1 tüzérdandár és 2-3 műszaki csapattest alkotott.33 A közös 44. gyalogezred az 1914. évi hadrend szerint az osztrák-magyar 2. hadsereg, a cs. és kir. IV. hadtest, a cs. és kir. 31. gyaloghadosztály és a cs. és kir. 62. gyalogdandár alakulata volt. A háború során a 31. gyaloghadosztály kötelékébe a 44-esek mellett, a cs. és kir. 32. gyalogezred, a cs. és kir. 69. gyalogezred és a 3. bosznia-hercegovinai gyalogezred tartozott. Az ezred első harctevékenységeként, július 31. és augusztus 2. között, határvédelmi biztosító szolgálatot látott el Zimony34 térségében. A következő napokban a „kétszer négyesek” elhelyezkedtek a 31. gyaloghadosztály felvonulási terében, s felkészültek első ütközetükre, mely hamarosan be is következett. A szerémségi Klenaknál35 augusztus 12-én pontonokon36 átkeltek a Száva folyó szerb partjára, s lassan előrenyomulva megszállták Sabac37 városát és környékét. Augusztus 14-én váratlan szerb ellentámadás indult Sabac visszavételére, amelyet azonban a 44-esek jelentős veszteségek árán visszavertek. A legénység 12%-a, a tisztek 22%-a harcképtelenné vált. József főherceg,38 a 31. gyaloghadosztály parancsnoka augusztus 15-i hadosztályparancsában dicsérő szavakkal emlékezett meg az ezred hősiességéről. A hadosztály alakulatai az elkövetkezendő napokban megpróbáltak déli irányba előrenyomulni, ám e próbálkozásokat a szerbek sikeresen akadályozták. Augusztus 20-án a 31. gyaloghadosztály — kebelében a közös 44. gyalogezreddel - visszatért a Száva szerémségi oldalára, s másnap reggel már északi irányba menetelt. Az orosz frontra történő szállítását váró hadosztályt azonban már augusztus 22-én visszarendelték Klenakra, mert a sabaci hídfőben hagyott cs. és kir. 29. gyaloghadosztályt erős szerb támadás érte. A 44-eseket augusztus 23-án gőzkomppal vitték vissza Sabacra, ahol a 31. és a 32. hadosztály alakulataival együtt támadást indítottak a szerb csapatok ellen. Az este folyamán azonban megérkezett a kiürítési parancs, 32 Szijj Jolán (fó'szerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 2000, PETIT REAL Könyvkiadó, 164. p. 33 Szijj Jolán (fó'szerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 2000, PETIT REAL Könyvkiadó, 265. p. 34 Zemun (magyar nevén Zimony): 1914-ben törvényhatósági joggal felruházott város Horvát-Szlavónország keleti részén (Szerém vármegye). Ma a szerb főváros, Belgrád egyik városrésze. 35 Klenak: 1914-ben község Horvát-Szlavónországban (Szerém vármegye, Rumai járás). Ma falu jogállású település Szerbiában, a Szerémségi körzetben. 36 Ponton: Folyamátkeléshez használt, fából vagy fémből készített hídtag. 37 Sabac (magyar nevén Szabács): város Szerbiában, Belgrádtól 65 km-re nyugati irányban, a Száva jobb partján. 38 József Ágost főherceg (1872-1962): Magyar királyi herceg, osztrák főherceg és osztrák-magyar tábornagy, a Habsburg-ház magyarországi ágának tagja. 63
