Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban
arról is, hogy a munkaadóktól ellátást kapó cselédcsaládok államsegélyt és társadalmi segélyt ne kapjanak.224 Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szeptemberben határozatot hozott, melyben felkérték a munkaadókat, hogy az október 24-ét követó negyedévben is hagyják meg a bevonult cselédek hozzátartozóit a lakhatás és a tüzelő, valamint a bérjárandóság fele részének élvezetében. Az érdekvédelmi szervezet ajánlásait - legalábbis Kacskovics Lajos alispán október 18-án kelt évnegyedes jelentése szerint - Somogy vármegye gazdaközönsége is betartotta.225 A hadbavonult mezőgazdasági munkások pótlása és „cselédmizériák” kivédése érdekében a vármegyei gazdasági egyesület - követve a testvéregyesületek példáját -„néhány száz orosz fogoly” Somogy vármegyébe vezénylését kérte a hadügyi kormányzattól.226 A Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság kaposvári bérlete már konkrét kérést fogalmazott meg: az októberi cukorrépa szedési és beszállítási munkálatokhoz 7-800 orosz hadifoglyot kért a főispán útján a hadügyminisztertől. A hadifoglyokat - a bérmunkások egykori helyén — kitisztított istállókban, szalmán helyezték volna el és étkezést is biztosított volna nekik a gazdaság. A hadifoglyokra végül nem volt szükség, mert a kérelem elbírálása előtt a nagyüzem végzett a betakarítással. A főispán irataiból kiderül, hogy a vármegye területén 1914-ben hadifoglyokat munkára mégnem alkalmaztak. Megemlítendő viszont, hogy Strasser Henrik nagybérlő inámpusztai227 gazdaságában 1914 őszén száz fő szerb nemzetiségű internáltat foglalkoztatott.228 Az osztrák—magyar haderő az 1912. évi LXVIII. te.229 felhatalmazásával élve, jelentős mennyiségű takarmányt vásárolt fel a vármegye területén. Ennek ellenére 1914 őszén a somogyi gazdák állataik kiteleltetéséhez elegendő takarmánnyal rendelkeztek.230 December 9-én a földmívelésügyi miniszter felhívta a gazdák figyelmét, hogy a nagyobb fővárosi és vidéki malmoknál hatósági áron vásárolhatnak korpát. Az állatok takarmányozására szolgáló, a gabonafélék őrlésekor keletkező malmi melléktermék megvételét azonban feltételekhez kötötték. A korpából csak a vármegyei gazdasági felügyelőségeken igényelhető utalvánnyal, egy havi szükségletének megfelelő mennyiséget vásárolhatott a gazdálkodó. A vevő köteles volt készpénzben kifizetni a kiutalt erőtakarmány árát, sőt, a malmok a korpászsákok árát is elkérhették. Báró Ghillány Imre az érintettek figyelmébe ajánlotta a kedvező árú tengerikorpát (kukoricakorpát), ami azonban gyorsan romló volta miatt hosszabb ideig nem volt eltartható. A rendelet igen figyelemreméltó, hiszen a hatósági jegyrendszer egyik első példájának tekinthető.231 Közellátás Az élelmiszerárak már a szarajevói merényletet követően emelkedni kezdtek. Augusztus 5-én a belügyminiszter tájékoztatta a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a kormány az élelmiszerek, valamint az elsőrendű közszükségleti cikkek (tüzelőanyagok, ruházati 224 MNL SML Fó'ispáni általános 448/40/1914. sz. 225 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 19. 854. p. 226 Orosz foglyok Somogybán. Somogyvármegye, 1914. október 3. 2-3. p. 227 Inámpuszta: Gölle kisközséghez tartozó puszta az Igali járásban. 228 MNL SML Fó'ispáni általános 518/40/1914. sz. 229 1912. évi LXVIII. törvénycikk a hadiszolgáltatásokról. Magyar Törvénytár. 1912. évi törvényezikkek. Budapest, 1913, Franklin-Társulat, 871-882. p. 230 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1915. február 11. 91. p. 231 MNL SML Fó'ispáni általános 723/40/1914. sz. 13104/eln./XII/2/1914. FM. sz. 53
