Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)

Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban

hasonlóan becsülte a balatonlellei támasz nélkül maradt famíliák számát is. Közérdek­re hivatkozva az összeírás megsemmisítését, s beható vizsgálat elrendelése mellett, új összeírás elrendelését kérte a főispántól. Makfalvay Géza megköszönte Gaál jelentését, s a Lengyeltóti járás fó'szolgabíróját szigorú ellenőrzés lefolytatására utasította.176 A főispánnal a háta mögött Gaál a segélyezendők listáját megrostálta. A községben forrongó indulatokat - keltezetlen levélben - dr. Vermes Dezső balatonboglári ügyvéd tárta Makfalvay Géza elé. Hatalmaskodással vádolta Gaált, s a „lelkiismeretes elöljáróság" pártolását kérte a főispántól. A község vezetése ugyanis az „inkább száz kapjon segélyt olyan, aki talán nincs arra teljesen rászorulva, mint, hogy egy maradjon segély nélkül” elvet vallotta.177 A főispán augusztus 28-án — postafordultával — válaszolt az ügyvéd felvetéseire. Vá­laszában tájékoztatta dr. Vermest, hogy mivel az államsegélyezés személyes ellenőrzését fizikailag nem tudta megoldani, a vármegye nagyobb településein bizalmi férfiakat kért fel, akik a jogosultak összeírásánál a községi elöljáróságoknak segítséget nyújtanak, illetve az esetleges visszaéléseket kiküszöbölik. Balatonboglár vidékére a főispán Gaál Gasztont kérte fel, aki szabálytalanságot észlelt, s ezek feltárása zajlott a községben.178 A bogiári mintagazda azonban darázsfészekbe nyúlt. Október 12-én a községi elöl­járósággal folytatott eredménytelen és hálátlan küzdelembe beleunva, Gaál ellenőrzői megbízatásáról lemondott. „Heteken át folytattam itt emberfeletti küzdelmet a községi hatóság törvényellenes magatartásával s izgatásaival szemben, s vettem magamra egy lát­szólag gyűlöletes szerep minden ódiumát az igazság és az államérdek megóvása érdekében s hogy a köztörvényeknek azt az oroszországi kezelését, amelyet itt produkáltak - ellensú­lyozhassam s a törvénynek tiszteletet szerezzek. Amíg hittem abban, hogy ez lehetséges is lesz, készséggel vállaltam a Méltóságod megtisztelő bizalma által reám ruházott feladat vég nélküli kellemetlenségeit.”179 A főispán próbálta Gaált pozíciójában marasztalni, ám a törvényhatósági bizottság tagja az őt ért incidenseket felemlegetve — „engem átkoznak utca bosszant” - október 18-án immár véglegesen lemondott segélybizottsági tagságáról.180 Gaál Gaszton véleményét — miszerint a vármegye területén az államilag segélyezettek nagy többsége nem jogosult a segélyre, sőt, az állami támogatásnak hála, a segélyezettek munka nélkül is megélnek — a somogyi közép- és nagybirtokosok (közép- és nagybérlők) is osztották. Szeptember 22-én Fekete Ernő gigei181 bérlő hazafias aggodalomtól vezényelve, a lakóhelyén tapasztalt államsegély-anomáliákra hívta fel a főispán figyelmét. Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja nyomozást folytatott Gigében a hadba- vonultak családtagjainak vagyoni viszonyai után. A főispántól teljes diszkréciót kérve jelentette, hogy adatgyűjtése alapján az 1200 fős községben mindössze egy családnak járna jogosan államsegély. „Sajnálattal tapasztalom, hogy az állami segélyt mindenütt, még a jegyzői székhelyeken is végtelen könnyelműséggel folyósítják boldognak-boldogtalannak, akár rá van utalva, akár nincs, minek következtében a harcba vonult katonák feleségei már nem jelentkeznek munkára. ”182 176 MNL SML Fó'ispáni általános 448/40/1914. sz. 177 Uo. 178 MNL SML Fó'ispáni általános 448-Á/40/1914. sz. 179 Uo. 180 Uo. 181 Gige: 1914-ben kisközség a Nagyatádi járásban. 182 MNL SML Fó'ispáni általános 448-Á/40/1914. sz. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom