Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban
beteg vagy sebesült katonákat alapos vizsgálatnak vessék alá, s fertőző betegség esetén karantént rendeljenek el.146 A belügyminiszter október 29-én a kolera leküzdése érdekében fokozott fertőtlenítésre utasította a törvényhatóságokat. A legfőbb és legolcsóbb fertőtlenítő szer a mész volt, ezért a miniszter felszólította az alispánokat és polgármestereket, hogy mihamarabb szerezzenek be „kellő mennyiséget” belőle.147 A fertőzőbetegséggócok lokalizálása céljából Sándor János október 30-án elrendelte, hogy a fertőző betegek ápolását csak hivatásos ápolónők, illetve, a fertőző betegségek ápolásáról megfelelően kiképzett, a gyógyintézetben lakó, s önszántukból ajánlkozó önkéntes ápolónők végezzék. A belügyminiszter döntésével a „hazajáró” (otthonalvó) önkéntes ápolónők családtagjainak fertőződési esélyét kívánta minimálisra csökkenteni.148 A közegészségügy fontosságát jól példázza, hogy Somogy vármegye alispánja novemberben egészségügyi szemleutat tett, végiglátogatva a járásszékhelyeket és a nagyobb somogyi vasúti csomópontokat.149 A hadbavonultak hozzátartozóinak társadalmi segélyezése A családfenntartók bevonulása miatt számos somogyi família anyagi helyzete megrendült. A „gyámol nélkül maradottak” érdekében Kacskovics Lajos alispán július 29-én - 18816/1914. sz. rendeletében — utasította a főszolgabírókat és a kaposvári polgármestert, szervezzenek járási, illetve városi segélybizottságot, amely a hátrahagyottakat összeírja, s a járás vagy város területén társadalmi gyűjtést szervez. Az alispán a természetbeni felajánlások azonnali kiosztását rendelte el, a gyűjtött pénz viszont takarékpénztári számlán kellett gyümölcsöztetni.150 Az alispán segélyrendelete megelőzte a központi kormányzat intézkedéseit. A magyar miniszterelnök szintén július 29-én kelt rendeletét, melyben utasította az alispánokat, hogy a behívott katonák eltartott hozzátartozóit haladéktalanul írassák össze,151 valamint a vezető magyar politikusok hitvesei által — ugyanaznap — a behívott katonák visszamaradt családtagjai érdekében kezdeményezett adománygyűjtési felhívását is közzétette.152 A kormányfő már július 30-án felhívta a főispánok figyelmét arra, hogy társadalmi segélyt csak a valóban rászorulók kapjanak, az otthon maradtak pedig igyekezzenek a hadban lévők munkáját ellátni.153 A belügyminiszter augusztus 2-án felszólította a közigazgatás minden szereplőjét, s kiemelten a községi jegyzőket, körjegyzőket, hogy a hadbavonultak hozzátartozóit „az élet szövevényes, nehéz útjain” tanácsokkal, hivataluk erejével, segélyakciók szervezésével és irányításával támogassák.154 Somogy vármegye alispánja augusztus 4-én— 19100/1914. sz. rendeletében — a társadalmi segélyezés terén újabb intenciókkal látta el a járási főszolgabírókat és a kaposvári polgármestert. Kacskovics Lajos utasította a közigazgatási közegeket, hogy csak azokat 146 Uo. 147 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 5. 796—797. p. 148 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. november 19. 869-870. p. 149 Az alispán egészségügyi szemleútja. Somogyvármegye, 1914. november 13. 4. p. 150 MNL SML Foispáni általános 448/40/1914. sz. 151 MNL SML Foispáni általános 448/40/1914. sz. 5651/I./1914. ME. sz. 152 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. augusztus 6. 633-635. p. 153 MNL SML Foispáni általános 448/40/1914. sz. 154 MNL SML Foispáni általános 448/40/1914. sz. 5447/eln./1914. BM. sz. 42
