Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Nübl János: A somogyi hátország a „Nagy Háború" első hónapjaiban
Hadijótékonyság A magyar állam a háború költségeinek fedezése és a katonák életkörülményeinek javítása terén számított, számíthatott a hátország jótékonyságára. A hadüzenet után Somogy vármegyét is „átjárta a nemzeti érzés, a harci láz és a hazafias kötelesség szelleme”. A háború első'heteiben a városkörnyéki községek elöljáróságai szekérszám küldték a kenyeret a kaposvári állomásparancsnokságnak,88 a katonavonatok indulása pedig valóságos népünnepéllyé vált. A vármegyeszékhely pályaudvarán a somogyi közélet prominens képviselőd — zeneszóval kísért — meleg szavakkal búcsúztatták a frontra induló katonákat,89 akiket a lakosság a vasútállomásokon megyeszerte élelmiszerekkel (kenyérrel, szalonnával, gyümölccsel) és élvezeti cikkekkel (cigarettával, szivarral, borral) ajándékozott meg.90 Országos viszonylatban, már augusztus első hetében megalakult a legismertebb és legeredményesebb hadi jótékonysági szervezet, a Gyorssegély-Auguszta Alap. Habsburg József Ágost főherceg felesége, Auguszta főhercegnő irányítása alatt álló civil szerveződés hadikórházak felszerelésére, sebesültek pályaudvari fogadására, valamint a katonát adó családok segélyezésére vállalkozott. Az Auguszta Alap számos jótékonysági akció révén igyekezett a lakosság adományait összegyűjteni. Egyik ilyen vállalkozása volt az augusztus 11-én indult,,Aranyat vasért” mozgalom is, melynek keretében a civil lakosság ékszereit „Pro Patria 1914” feliratú vas emlékgyűrűkre cserélhette.91 A beérkezett ékszerekből rendszeresen aukciókat rendeztek. A vasgyűrű viselése divattá vált, sokan pénzért vásárolták meg (a király 5000 koronát fizetett a hadigyűrűért).92 Szeptember 6-án a háborúval kapcsolatos segélyakciók összehangolása érdekében a magyar kormányfő elnöklete alatt megalakult az Országos Hadsegélyző Bizottság. (A bizottság szoros kapcsolatban állt a Honvédelmi Minisztérium kebelében augusztus 20- án megalakult Hadsegélyező Hivatallal, amely a harctéren lévő egészséges katonákról, valamint a hadiözvegyekről és a hadiárvákról gondoskodott.) A bizottság 6 albizottságra oszlott: I. Hadbavonultak Családjainak Országos Segélyző Bizottsága, II. a haderőt ruhaneművel ellátó albizottság, III. kórházi albizottság, IV. a munkanélküliség leküzdésére alakult albizottság, V. népjóléti albizottság, VI. pénzügyi albizottság. Gróf Tisza István a hadijótékonysági ernyőszervezet „odaadó” támogatására kérte a főispáni kart.93 A katonák életkörülményeinek javítása érdekében az állam is számos jótékonysági akciót indított. Szeptember 16-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az alap- és középfokú tanintézetek tanulói tanítóik és tanáraik vezetése alatt haladéktalanul kezdjenek hozzá a vadszeder (földiszeder) levelének gyűjtéséhez. A szárított szederleveleket a haderőnek szánta Jankovich Béla, a háború miatt nem beszerezhető tealevél pótlására. A miniszter felhívta a pedagógusok figyelmét, hogy a növény levelének gyűjtését csak a terület tulajdonosának engedélye birtokában kezdhetik el. A levelek szárítását és tárolását szintén az iskoláknak kellett megoldani.94 Somogy vármegye királyi 88 Szenna és Patca adománya. Somogyi Hírlap, 1914. augusztus 4. 2. p. 89 A főispán a hadbavonuló katonákhoz. Somogyvármegye, 1914. augusztus 4. 2. p. 90 A csurgóiak a katonákért. Köszönőlevél a lelkes fogadtatásért. Somogyi Hírlap, 1914. augusztus 13. 3. p. Balatonboglár a katonákért. Somogyi Hírlap, 1914. augusztus 14. 4. p. 91 Aranyat vasért. Somogyvármegye, 1914. szeptember 23. 3. p. 92 Szijj Jolán (főszerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 2000, PETIT REAL Könyvkiadó, 42. p. 93 MNL SML Főispáni általános 535/40/1914. sz. 94 Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. szeptember 24. 715-716. p. 33
