Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
egyik említett járásban olvasták, a Szociáldemokrata Párt lapja, a Népszava viszont csak a Barcsi járásból fennmaradt jelentésben fordul éld. Ezek mellett mind a Barcsi, mind az Igali és mind a Lengyeltóti járás lakossága olvasta az 1945-tól megjelenő élclapot, a Ludas Matyit, amely már a tárgyalt korszakban is, de a fordulat éve után még inkább a Kommunista Párt orgánumának tekinthető. A Lengyeltóti és a Barcsi járás lakossága körében olvasott volt továbbá a Magyar Nemzet, a Szabad Föld és a Dolgozók Világlapja. A Magyar Nemzet 1945. május 1-jén indult újra, s Romsics Ignác megfogalmazásával élve „a Kisgazdapártot kívülről támogató független orgánum volt”.162 A Szabad Föld a Magyar Kommunista Párt falusi hetilapjaként jelent meg 1945-ben, a Dolgozók Világlapja pedig a Tolnai Világlapja utódja volt. Egy-egy jelentésben fordul elő az Új Szó, a Vörös Hadsereg lapja; a Kossuth Népe, a Honvédelmi Minisztérium félhivatalos lapja; a világ- politikai és világgazdasági eseményeket magas színvonalon áttekintő Új Magyarország-, az 1945-ben új lapként induló Világosság; az ellenzéki vicclapként megjelenő Szabad Száj; a sportéletről szóló Népsport és a Hadifogoly Híradó. Érdekes a Lengyeltóti járási jelentésekben szereplő Színház című lap. Az Igazság és a Szivárvány című újságokat nem sikerült beazonosítani. A Somogyvármegye című lap A Magyar Kommunista Párt Somogy megyei lapja volt. A korántsem teljes (hisz Magyarországon ezeknél sokkal több lap jelent meg a korban) felsorolásból is látszik, hogy a koalíciós időszakban mennyire széleskörű és sokrétű volt a lapkiadás az országban, s a különböző sajtóorgánumok iránt volt is érdeklődés. 1948 után azonban a legtöbb felsorolt (és fel nem sorolt) lap megszűnt, egyeduralomra tett szert a Szabad Nép, a Népszava a szakszervezetek, a Magyar Nemzet pedig a Hazafias Népfront lapja lett.163 A lakosság spontán szórakozási megnyilvánulásai között említhető a Csurgói járás rendőrkapitányának jelentése, melyben meglepődve írja, hogy az ifjúság mulatozás kedve visszatért. „Minduntalan táncmulatságokat rendeznek, nagyobb mértékbenf, mint] 1938. előtt és ezen a téren a községi elöljáróságok több esetben panasszal éltek amiatt, hogy a mulatozó fiatalság csendháborítást követ el.”1'64 A járásban 1946 decemberében 15 alkalommal adtak engedélyt táncmulatságra, illetve színielőadásra.165 Az Igali rendőrség vezetője szintén meglepetését — és talán megkönnyebbülését is — fejezi ki, amikor arról beszél, hogy az „fejlőző évektől eltérően a farsangi mulatságok békebeli hangulatban, minden verekedés nélkül zajlódtak le”.166 Rendőrség és rendvédelem Utolsóként magával a rendőrséggel és a rendvédelemmel kapcsolatos, a jelentésekből kinyerhető információkkal foglalkozunk. A legtöbb esetben a jelentések a magántulajdon ellen elkövetett kihágások és bűncselekmények nagy számáról számolnak be, különösképpen a mezei és a kerti lopások aránya ugrott magasra mindegyik járás területén. Ennek okát főként a pénztelenségben, a szegénységben és az élelmiszerek beszerzésének nehézségeiben látják. Az elkövetők, mint már említettük, sok esetben a szovjet katonák (olykor magyarok felbujtására), a Kaposvári és a Barcsi járásban pedig egyértelműen a kóbor vagy letelepedett cigányok követnek el sorozatban ilyen tetteket, de őket gyanúsít162 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, Budapest, 2004, 331. p. 163 A lapokról bővebben: Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Budapest, 1993, Haza és Haladás Alapítvány. 164 SVm Fk iratai. 132/1946. ein. sz. A Csurgói JK 1946. október 4-én kelt jelentése 165 Uo. A Csurgói JK 1947. január 5-én kelt jelentése. 166 Uo. Az Igali JK 1947. március 2-án kelt jelentése. 146
