Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
fekete tintával áthúzták.142 Hasonlóképpen cselekedett a „cenzor”, amikor a Kaposvári járás rendó'rkapitányságának — hiányzó, de a vármegyei összesítésből rekonstruálható - 1946. júliusi jelentésében leírt, fentebb idézett mondatait szintén áthúzta a fogalmazványon.143 Az említett marcali eset megyei leírásából az orosz katonák kimaradtak, az igali eset pedig egyáltalán nem szerepel a vármegyei rendőrkapitány jelentésében.144 A Lengyeltóti járásra vonatkozóan több jelentés maradt fenn, így ezekből valamivel teljesebb képet nyerhetünk az ottani lakosság és a szovjet hadsereg viszonyáról. 1945 novemberében arról értesülünk, hogy „a reakciós propaganda igyekszik az orosz hadsereg és a magyar lakosság között fennálló jóviszonyt [sic!] rontani. "i45 1945 végén és 1946 elején a járásban több alkalommal követtek el lopást vagy gyilkosságot orosz katonák, s a helybeli rendőrség az orosz katonai parancsnoksággal karöltve kezdett nyomozásba.146 1945 decemberében a szovjet hadsereggel szemben kedvezőtlen volt a hangulat, melyet a zabrálás csak fokozott,147 s az említett zabrálások és gyilkosság miatt még 1946 januárjában is ellenséges a viszony a lakosság és az orosz katonák között.148 Később a helyzet rendeződött, s 1946 februárjától a jelentések már a megszállók és a lakosság szívélyes és barátságos viszonyáról beszélnek. A békeszerződés. Külpolitika A párizsi békeszerződést 1947. február 10-én írta alá a magyar kormány képviselője. Az aláírást több tárgyalás előzte meg, 1946 áprilisában Moszkvában, júniusban Washingtonban és Londonban járt magyar küldöttség. A két legkényesebb pont a román-magyar határ meghúzása, valamint a határokon túl, főként Csehszlovákiában rekedt magyarok sorsa volt. A magyar politikusok és a nép is bíztak a kérdések ránk nézve pozitív tisztázásában, ám csalódniuk kellett. A békeszerződés pontjainak tárgyalása és értékelése most nem feladatunk, a fentebbiekkel azért foglalkozunk, mert a békeszerződés aláírását megelőző időszak néhány eseményével és az általános hangulat lefestésével a rendőrségi jelentésekben is találkozunk. A Barcsi, a Kaposvári,149 a Lengyeltóti és a Tabi Járási Rendőrkapitányság jelentései 1946 áprilisától 1947 februárjáig foglalkoznak ezzel a kérdéssel, s megállapítható, hogy erőteljesen foglalkoztatta a lakosságot az ügy. A Barcsi járás lakossága bizonytalan a tárgyalások végkimenetelével kapcsolatban,150 a Lengyeltóti járás népe feszülten figyeli az eseményeket, várják a mielőbbi igazságos békét,151 a Tabi járásban bizalommal néznek a béke megkötése elé, attól nagy javulást várnak.152 Földes László MKP-s nemzetgyűlési képviselő 1946. október 13-án a nagyatádi gyűlésen tartott beszédében külpolitikai kérdéseket is érintett.153 A békeszerződésben fog- lalandókkal kapcsolatban nehezményezte a Nagy-Britanniának és az Amerikai Egyesült 142 Uo. A SVm Fk 1946. június 11-én kelt jelentése. 143 Uo. A SVm Fk 1946. június 11-én kelt jelentése. 144 Uo. A SVm Fk 1946. június 11-én kelt jelentése. 145 Uo. A Ltóti JK 1945. november 20-án kelt jelentése. 146 Pl. Uo. A Ltóti JK 1945. november 20-án, december 19-én, 1946. január 9-én kelt jelentései. 147 Uo. A Ltóti JK 1945. december 19-én kelt jelentése. 148 Uo. A Ltóti JK 1946. január 9-én kelt jelentése. 149 Uo. A SVm Fk 1947. január 11-én és február 8-án kelt jelentése. 150 Uo. A Barcsi JK 1946. július 5-én kelt jelentése. 151 Uo. A Ltóti JK 1946. április 30-án, május 15-én és július 1-jén kelt jelentése. 152 Uo. A Tabi JK 1946. július 2-án és szeptember 2-án kelt jelentése. 153 Uo. A Natádi JK 1946. november 3-án kelt jelentése. 144
