Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Kiss Norbert Péter: A Somogy vármegyei rendőrségi szervek jelentései a közrendről és a közbiztonságról (1945-1947)
termés is.64 Ugyanez a helyzet az Igali járásban is.65 A Kaposvári járás rendőrségének vezetője jelenti, hogy a munkások és a szellemi dolgozók helyzete kétségbeejtő, mert kevés a pénz, egyre nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség, s kiváltképpen az értelmiségiek az iparcikkek magas árát nem tudják megfizetni. Fokozza a helyzet súlyosságát, hogy a pénzhiány következtében a téli szükségleteket sem tudják beszerezni. „Gyors segítségre lenne szükség, különösen a köztisztviselők körében” — teszi hozzá dr. Ecsy Jenő.66 A Nagyatádi járásban is elkeseredettség tapasztalható az iparcikkek megfizethetetlenül magas ára miatt, s a gazdatársadalom keményen kritizálja az ez irányú döntéseket.67 A gazdák a Tabi járásban is elégedetlenek az ipari árak emelkedése miatt.68 Némi irónia fedezhető fel a pártpropagandában amikor, bár az agrárollót, mint írtuk, mesterségesen nyitották szélesre, Földes László MKP-s képviselő 1946. október 13-án Nagyatádon elhangzott szónoklatában azt is kijelentette, hogy igyekeznek az agrárollót szűkíteni és a gyárak kalkulációit ellenőrizni.69 E helyütt kell szólni a korszak gazdasági kihágásairól és bűncselekményeiről is. A közellátási kihágások és bűncselekmények, valamint az árdrágítás fogalma és jogi kategóriája különösen a II. világháború utolsó éveiben és az azt követő esztendőkben vált központi kérdéssé országunkban.70 Az 1946-os rendőrségi jelentésekben is sűrűn találkozunk ilyen esetekkel, a járások rendőrkapitányságának vezetői rengeteg árdrágítóról, feketézőről számolnak be, de gyakran előfordul engedély nélküli élelmiszerszállítás, feketevágás, különböző termények és termékek (tej, zsír, gabona) beszolgáltatásának megtagadása vagy nem teljesítése is. Ezen cselekmények kivizsgálására, megakadályozására hozták létre a járási rendőrkapitányságok keretén belül a gazdasági rendészeti osztályokat, melyek a jelentések szerint eredményesen végezték munkájukat.71 A Lengyeltóti járásban az emberek nem fogadják el a maximált árakat, s így inkább nem szállítanak a piacokra.72 A gazdasági rendészet rendszeres razziái azonban egyre inkább visszaszorítják a feketekereskedelmet, amiben a lakosság nagy része is segíti őket. A rendőrkapitány szerint mindezek hatására a feketepiac kezd megszűnni.73 Az alábbiakban néhány kiemelkedőbb esetet említünk fel a jelentésekben foglaltak közül. Kaposvárott 1946 novemberében a mag- és terményhivatali igazgatót átadták az Államügyészségnek, mert három vagon búzát adott el 100—120 forintos áron.74 A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ (MSZK)75 által megbízott kereskedő a rábízott 14 mázsa sóból másfél mázsát saját részére tartott meg, s azt elcserélte dióra.76 Szintén a megyeszékhelyen indult eljárás a helyi népi szövetkezet ellen, mert „gazdasági szerszámokat és konyhaedényeket 100-200%-os haszonkulccsal adtak tovább. ”77 Hat kaposvári 64 Uo. A Csurgói JK 1946. november 4-én kelt jelentése. 65 Uo. Az Igali JK 1946. szeptember 4-én kelt jelentése. 66 Uo. A Kvári JK 1946. október 3-án kelt jelentése. 67 Uo. A Natádi JK 1946. augusztus 31-én kelt jelentése. 68 Uo. A Tabi JK 1946. november 2-án kelt jelentése. 69 Uo. A Natádi JK 1946. november 3-án kelt jelentése. 70 Lásd például: Toldi József: A közellátási bűncselekményekről. Csendőrségi Lapok, 1943. október 1. 585—588. p. http://csendor.com/konyvtar/konyvek/CsendorsegiLapok/CsL-1943%20-%20KZ/CsL1943%2019sz.%20 okt01.pdf (Letöltés ideje: 2013. november 28.) 71 Pl.: SVm Fk iratai. 132/1946. ein. sz. A Csurgói JK 1946. augusztus 3-án kelt jelentése, a Tabi JK 1946. augusztus 1-jén kelt jelentése. 72 Ltóti JK iratai. 131/1946 köz. sz. A Ltóti JK 1946. december 2-án kelt jelentése. 73 Uo. 74 SVm Fk iratai. A SVm Fk 1946. december 10-én kelt jelentése. 75 Az MSZK-ról lásd 14. sz. lábjegyzetet! 76 Uo. 77 Uo. A SVm Fk 1947. február 8-án kelt jelentése. 136