Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Récsei Balázs: Az első világháború kaposvári emlékezethelyeinek történetéből
járás első világháborús zsidó hősi halottainak emléktábláját pedig 1924. szeptember 7-én avatták fel a marcali zsinagóga falán, tizenhat áldozat emlékére.25) Világháborús sírkert és emlékoszlop a zsidó temetőben A megyeszékhely zsidósága nem elégedett meg a kaposvári zsinagóga falán 1922 kora őszén elhelyezett világháborús emléktáblával. A Hevra Kadisa a világháború következtében a helyi kórházakban elhalt harminc zsidó katona emlékezetére külön hősi sírkerti részt alakított ki 1925-ben az izraelita temetőben. Ugyanekkor itt egy obeliszket is állítottak huszonegy elhalt nevével. A déli oldalra került tábla felirata: „A HAZAÉRT 1914-1918.” Az északiba a következő felírást vésték: „A világháborúból az örök béke csendes birodalmába pihenni tért hősöknek szent honszerelmét hirdeti a kegyeletes megemlékezésnek ezen oszlopa. Meghaltak a hazáért. A hálás utókor lelkében örökké élnek.” Tehát itt is a Magyarországért hozott áldozat tényét emelték ki. További kutatást igényel, hogy az ellenséghez tartozó katonák közül is temettek-e ide, mint ahogy a Hősök temetőjébe. A sírkert és a világháborús emlékoszlop avatásán mintegy háromezer ember vett részt, ami jelentős számnak mondható, ismerve az érdekelt hitsorsosok számát, valamint a helyszín viszonylagos szűkösségét.26 A sírkert helyszínének kiválasztása a felekezeti temetkezés elkülönülése miatt nyilvánvalónak tűnik. A monumentum — amely szimbolikus síremlék is — felállítási helye valószínűleg azzal magyarázható, hogy a zárt zsidó temetőt vélték az egyik legvédettebb helynek. Az írott források szerint senki sem tett észrevételt a helyszín ellen, tehát — felekezettól függetlenül — természetesnek vették az elkülönülést. A korszak hullámzó erősségű antiszemita légkörében rongálásnak, gyalázásnak lett volna kitéve egy közterületen lévő zsidó monumentum Kaposvárott is. Egyébként Horvát Andor építész díjtalanul készítette el a terveket és vezette a munkát. A kőanyagot a kaposvári Scharl cég, a sírkert vasrácsainak munkálatait a szintén helybeli Rózsa Ignác önköltségi áron számította.27 A kaposvári zsidóság a fentebb említett kegyeleti alkotásai mellett még egyénileg és testületileg is sokszor hozzájárult a városban megvalósított első világháborús emlékmegőrző kezdeményezésekhez. Például az 1926 húsvétján tartott utcai gyűjtés alkalmával hatmillió koronát adakoztak a városlakók a 44-es közös gyalogezred emlékművére, amelyhez a Kaposvári Izraelita Hitközség és a Kaposvári Izraelita Jótékony Nőegylet egy-egymilliót még hozzáadott.28 A Hősök temploma ötletéről A Hősök temploma egy frappáns ötlet eredménye abban az értelemben, hogy Kaposvár katolikus lakosságának már régen szüksége lett volna egy második templomra. Ezt az eszmét sikeresen kapcsolta össze 1922—1923 során dr. Bárdió György királyi közjegyző ötletére a város vezetése a világháború minden kaposvári, illetve Somogy megyei hősi 25 Leleplezték a marcali zsidó hősök emléktábláját. Új-Somogy, 1924. szeptember 10. 3. p. 26 A pihenni tért hó'söknek honszerelmét emlékkő hirdeti a zsidótemetőben. Uj-Somogy, 1925. szeptember 15. 3.p. 27 A kaposvári zsidótemetőben emlék készül a világháború katonahalottainak. Uj-Somogy, 1925. augusztus 15. 3. p. A cikkben Horváthnak írták. 28 Hat millió gyűlt egybe a 44-es emlékműre. Somogyi Újság, 1926. április 9. 3. p. 124
