Récsei Balázs (szerk.): Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 45-46. (Kaposvár, 2018)
Récsei Balázs: Az első világháború kaposvári emlékezethelyeinek történetéből
anyakönyvi kerülete hősi halottainak emlékét megörökítik a házkárátban.20 A kezdeményezés eredményességéről még nem sikerült írott forrást találni. Mindenesetre az így összegyűjtött neveket a megyeszékhely zsidósága felhasználhatta a következő évben elkészített, a világháborús hősi halottak nevét megörökítő márványtábla készítésekor. Somogy megye székhelyvárosában a Kaposvári Izraelita Hitközség avatta fel az első világháborús emléktáblát. Az 1922 szeptemberében leleplezett márványtáblára eredetileg negyvenhat áldozat nevét vésték fel. „A magyar nemzet dicsőségét, a zsidóság becsületét hirdetik az aranybetűk...” — olvashatjuk az ünnepségről szóló tudósításban. A templom bejáratánál — nagy valószínűséggel belül — elhelyezett vésett tábla címében nem volt külön utalás felekezeti jellegére. A „Hazánkért elesett hőseink emlékére. 1914-1918. ” felirat önmagában nem adhatott külön támadási felületet a hitközségi kezdeményezésre, illetve elkülönülésre. Az Új-Somogy napilap tudósítása követendőnek ítélte a megemlékezésnek ezt a formáját. „Az első hősi emléktábla tehát áll már Kaposváron. A kaposvári zsidóság valóban szép és gyönyörű példát mutatott, amelynek követésre méltó voltát büszkeséggel könyvelhetik el maguknak.”Legkevésbé sem tekintették elítélendőnek, szeparatizmusnak a kaposvári zsidók emléktábláját, mármint hogy csak a hitsorsosaik nevét örökítették meg. Számos katonatiszt és dr. Vétek György kaposvári polgármester, Mayer Bertalan ipartestületi elnök, Bíró Lajos leánygimnáziumi igazgató nevével találkozhatunk a korabeli forrásban az avatóünnepség résztvevői között.21 Az ekkoriban erősen antiszemita hangvételű Somogyi Újság, amely keresztény politikai napilapként határozta meg magát, ugyanerről az eseményről csak a harmadik oldalon közölt cikket, de legkevésbé sem negatív megközelítéssel. Ebből további résztvevők neve is kiderül. Jelen volt még Kaposvár zsidó vallású helyettes polgármestere, dr. Kovács Soma, valamint dr. Siposs Géza városi főjegyző, Csukly József vármegyei jegyző, a katonaság küldöttsége Rózsa János őrnagy vezetésével, Bársony János, a felső kereskedelmi iskola igazgatója és Korponay Sándor volt kúriai bíró is. Herzog Manó kaposvári főrabbi nagyhatású beszédében az elesett hősökről úgy szólt, mint „akik jobban szerették a hazájukat, mint önmagukat”. Az elismerten kiváló szónok főrabbi beszéde többször tömeges zokogást idézett elő a zsinagógában.22 Tehát a város vezetése tiszteletét tette Kaposvár első világháborús emléktáblájának leleplezésén. A vesztes háború, valamint az 1918—19-es forradalmak jelentős antiszemita hullámokat vetettek Magyarországon. A vallásos okok mellett ez is szerepet játszhatott ennek az emléktáblának a viszonylag gyors elkészítésében. Mivel kevés idő telt el a világháborútól, és egy néhány ezres közösségből kerültek ki az áldozatok, hamar és nagy pontossággal tudták összegyűjteni a hősi halottaik nevét, így csak egy név került rá utólag a táblára. (Egyébként a Csurgói Izraelita Hitközség már 1921. augusztus 28-án avatott a zsinagógájában a világháborúban elesett és az egyházkerületébe tartozó tizennégy hitsorsosa emlékére márványtáblát. Kezdeményezője és finanszírozója Meller Henrikné, egy csurgói nagybérlő felesége volt.23 A Szigetvári Izraelita Hitközség a kaposvári után, 1923. november 4-én leleplezte le az első világháborús hősi halottainak emléktábláját.24 A Marcali 20 Hősi halottak bejelentése. Uj-Somogy, 1921. június 26. 3. p. Házkárát: hazkóró: a halottak lelki üdvéért elmondott zsidó imádság. In: Zsidó lexikon. Budapest, 1929, 851. p. 21 Nagy István: A kaposvári hó'si halottak első emléktáblája. Uj-Somogy, 1922. szeptember 12. 1. p. 22 A kaposvári izraelita hitközség emléktábla ünnepe. Somogyi Újság, 1922. szeptember 12. 3. p. 23 Zsidó hősök emléktáblája. Új-Somogy, 1921. szeptember 1. 3. p. 24 A szigetvári zsidó hősi halottak emlékét is leleplezték. Új-Somogy, 1923. november 6. 2. p. 123
