Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kaposvári Kossuth Lajos-szobor történetéből
A KAPOSVÁRI KOSSUTH LAJOS-SZOBOR TÖRTÉNETÉBŐL1 RÉCSEI BALÁZS Alföld porában, kisváros sarában A napban és a hóban nyugodtan áll. Némán is harsog és nem bántja lárma, Sem a tömeg, mely gyűlöl vagy csodál. (Juhász Gyula: Kossuth szobor, részlet) A 2011. évben több, Kaposvárott felállított köztéri szoborral kapcsolatban is évforduló volt.2 Az alábbi írás az ekkor száz éve felavatott Kossuth Lajos szobor létrejöttének körülményeit ismerteti. Az évfordulós szobrok előtörténetében közös, hogy megvalósításukat éles — személyeskedéstől sem mentes — viták kísérték. Az ötlet első ismert felvetésétől a Kossuth Lajos-szobor 12, a Rippl-Rónai József-szobor 9, a Németh István-szobor nem egész 3 év alatt „testesült meg”. Kijelenthető, hogy mindhárom szobor esetében néhány éves késlekedés azzal járt volna, hogy végül nem készülnek el, mivel a világháborúk idejének pénzügyi nehézségei, illetve a hiperinflációk a műalkotások pénzügyi alapjait nagy valószínűséggel elsorvasztották volna, mint az Kaposvár számos alapjával is történt. A kaposvári Kossuth Lajos-szobor a világ köztéri Kossuth-szobrainak időrendi sorában a 72.-ként lett felállítva. Ádámfy József 1973-ig több mint százat vett számba.3 A világ első köztéri Kossuth-szobra a Veszprém megyei Siómaros község hírnevét öregbíti. Az 1894. július elején felállított bronz mellszobor azóta — anélkül, hogy helyéről elmozdították volna — Somogy megyébe került, mivel Siómaros 1950-ben beolvadt Balatonszabadiba, melyet ehhez a megyéhez csatoltak.4 Somogy megyében az első — a világon a 37. köztéri — Kossuth Lajos-szobrot Nagyatád nagyközségben avatták fel Chernél Gyula függetlenségi párti képviselő5 jóvoltából 1903. október 25-én. Horvay János bronz mellszobor alkotása előbb a Széchenyi téren, majd 1971- től a Kossuth Lajos utcában áll mészkő, utóbb vörös márvány posztamensen.6 A második Somogy megyében felavatott köztéri Kossuth-szobor — amely 51. a világon - 1906. október 14-étől Csokonyán (1908-tól Erdőcsokonya, 1941-től Csokonyavisonta) áll, nem mellékesen 1 Az alábbi publikáció egy - Kaposvár 20. századi köztéri szobrainak történetéről készülő - kézirat elő-, illetve résztanulmánya. 2 Egy lelkes lokálpatrióta, dr. Fekete Gyula (1861-1944) kaposvári ügyvéd személye köti össze ezeket az időben és céljukban egymástól oly távol eső szobrokat, ugyanis mindhárom emlékszobor létrejötte kapcsán találkozhatunk a nevével. Az első kaposvári Rippl-Rónai József-szobor és Kossuth Lajos ugyanitteni szobra esetében mindvégig kitartott amellett, hogy más szobrásszal kellene elkészíttetni a művet, de ezt a szándékát nem sikerült megvalósítania, pedig sok konfliktust vállalt érte. A Németh István-szobrot főleg az ő ügybuzgósága eredményezte, annak ellenére, hogy - a Kossuth-szobor kapcsán is - Németh István polgármester ádáz ellenfele volt. A másik három - 2011-ben aktuális évforduló: Németh István polgármester (1896-1911) 1911-ben, azaz akkor száz éve hunyt el, és szobrát 72 éve, 1939-ben - születésének 90. évfordulója utáni hetekben — leplezték le. Rippl-Rónai József 1861-ben, azaz - 2011-ben - 150 éve született és első kaposvári szobrát 1936-ban, azaz - tehát 2011-ben — 75 éve avatták fel. Dr. Fekete Gyula szintén 1861-ben, azaz - 2011-ből nézve - 150 éve született. 3 Ádámfy József. A világ Kossuth-szobrai. Bp., [é. n.] Népművelési Propaganda Iroda, 47. p. (a továbbiakban: Ádámfy). 4 Magyar Közlöny, 1949. december 14. 2113. p. 5 Bővebben Chernelről: Szántó László: Képviselő-választások Somogybán 1890—1914. In Bősze Sándor (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 33. Kaposvár, 2002, Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban: SML), 121-164. p. 6 Ádámfy, 41., 62. p. 61
