Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Nübl János: Somogy vármegye politikai közélete az 1914. júliusi válság idején
rendszerességgel tartott spontán demonstrációk már csak a táviratok és telefonjelentések között kaphattak helyet. Július eleje volt, tehát megkezdó'dött a vármegye kétségkívül legfontosabb gazdasági eseménye, az aratás, amely „kimenetele” minden somogyi család életére hatást gyakorolt. „Ezekben a napokban, távol a háborúcsináló nagyok minden lármájától, százezrek imádkozzak a magyar mezőkön az ősimát a napfényes jó időért, mely könnyűvé és zavartalanná tegye az aratást. S mikor a világ hatalmasai szikrázó szemmel köszörülik az öldöklés szerszámait, vegyi műhelyek rejtekén néhány csöndes tudós dolgozik három problémán: hogy hogyan lehet a fölös erőket elvezetni; hogyan lehet a nedvességet a föld mélyében mindig felhasználhatóan elraktározni; s hogyan lehet a búzanövény sok ezer ellenségét, gombát, rovart ártalmatlanná tenni. S az ember, aki a problémák nyitját megtalálja, talán elfelejteti az emberekkel a miatyánkot, de megszabadítja az emberiséget legnagyobb ellenségeitől is: a fölöslegessé váló diplomatáktól és hadvezérektől.”24 Az aratás a vidék, a mezőgazdaság ünnepe, de ünnepet ült július 6-án a vármegye ipara és Kaposvár városa is. E napon számos somogyi előkelőség részvételével került sor „az ünnepélyes első kapavágásra” a régóta tervezett vasúti járműjavító főműhely építési területén.25 A város vezetése hosszú ideig küzdött a főműhely Kaposvárra telepítése érdekében, amely beruházástól munkahelyeket és gazdasági prosperitást remélt. Dr. Kovács-Sebestény Gyula kaposvári polgármester a folyamatos fejlesztések híve volt, viszont a város anyagi erőforrásai eléggé behatároltak voltak. Ezért a városi képviselő-testület még június 16-án határozatot hozott,26 hogy „a fontosabb építkezések fedezetére amortizációs kölcsönt” vesz fel. Az 5 kaposvári pénzintézettől felvenni szándékozott, összesen 1 050 000 koronás kölcsönből Kaposvár közvágóhidat, katonai gyakorlóteret, négyosztályos elemi népiskolát, járványkórházat kívánt felépíteni, s a hitelösszegből a határozat szerint jutott volna egy kevés csatornázásra és útkövezésre is.27 Mivel Kaposvár rendezett tanácsú városként a vármegye joghatósága alá tartozott, a kölcsönfelvételhez Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának is hozzá kellett járulnia. Makfalvay Géza főispán július 9-re hívta össze a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlését, amely a kölcsön felvételét egyhangúan megszavazta.28 A rendkívüli közgyűlésen a főispán bizonyára felettébb kellemetlen perceket élt át, amikor gróf Somssich László — országosan ismert mezőgazdasági szakpolitikus, nagybirtokos, a Nemzeti Munkapárt híve — a trónörökös és hitvese emléke előtt tisztelgő hivatalos vármegyei gyászintézkedések elmaradásának okát firtatta: „Még mindnyájan a gálád merénylet hatása alatt állunk - mondta Somssich László gróf - szívünket gyász tölti el leendő trónörökösünk és neje elhunyta alkalmából. Ha jól emlékszem, Rudolf trónörökös halálakor Somogyvármegye sietve hívta össze a törvényhatósági bizottságot, gyászülést tartottunk és részvéttáviratot intéztünk Őfelségéhez. A város kölcsöne, mint most hallom a polgármester úrtól, igen fontos és sürgős, de nem lehet semmiképpen sem fontosabb és sürgősebb a gyász megnyilvánulásánál, amelyet mindnyájan érezünk. A vármegye július 16-án fog gyászülést tartani, közel három héttel a gálád merénylet után. Furcsának találom a dolgot és kérdem, hogyan történhetett meg az, hogy a gyászistentisztelet alkalmával sem jelent meg a vármegye testületileg, mikor ezen a gyászaktuson okvetlen meg kellett volna jelennie.”29 Makfalvay Géza válaszában kifejtette, a vármegyei adminisztráció nem képes néhány nap alatt megszervezni egy rendkívüli közgyűlést. A kérdés oly kényes volt, hogy a meg sem szólított alispán is szót kért. Kacskovics Lajos emlékezete szerint a kaposvári egyházközségek későn küldték meg a vármegyeházára a július 4-i gyásznapon tartott gyászistentiszteletekre szóló meghívókat, ezért a vármegye „testületileg’ 24 Mindennapi kenyerünk. Somogyi Hírlap, 1914. július 10. 1. p. 25 A főműhely első kapavágása. Somogyvármegye, 1914. július 7. 1-2. p., Kaposvár örömnapja. Megkezdték a műhely építését. Somogyi Hírlap, 1914. július 7. 1-2. p. 26 MNL SML V. 71. Kaposvár Rendezett Tanácsú Város Képviselő-testületi üléseinek jegyzőkönyvei. 90/12018/1914. közgyűlési szám (a továbbiakban: kgy. sz.). 27 A megye jóváhagyta Kaposvár kölcsönét. Somogyi Hírlap, 1914. július 10. 1. p. 28 Somogyvármegye törvényhatósági bizottsága által Kaposváron, 1914. évi július hó 9-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve. Somogyvármegye Hivatalos Lapja, 1914. július 9. 542. p. (594/16297/1914. kgy. sz.) 29 Somssich László gróf interpellációja. A vármegye és a trónörökös-pár halála. Somogyi Hírlap, 1914. július 10. 3. p. 92
