Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Vonyó Anita†: Részletek a mernyei Csendes János közös hadseregbeli katonai szakács naplójából (1910-1913) (Forrásközlés)
köztük vicces női karikatúra is. Háborúból való hazatérése után Csendes János számos alkalommal használta még a füzet üresen maradt részeit, jórészt különböző' számítások elvégzésére, melyek minden valószínűség szerint gazdálkodói tevékenységéhez kapcsolódhattak. Ezeket ceruzával jegyezte be. Belőlük tudhatjuk meg például, hogy Manczi nevű lova 1921. június 20-án reggel ugratott először, a Lárgó nevű pedig ugyanezen év június 12-én. A szerző, Csendes János Mernyén született 1889. december 8-án római katolikus vallású paraszti családba. Szülei: Csendes István földműves és Danes Anna voltak.21 Elemi népiskolai tanulmányait szülőfalujában folytatta, más egyéb képzettségre élete során nem tett szert. 1910—1913 között szolgált ténylegesen a Császári és Királyi „Albrecht főherceg” 44. gyalogezredben. Háborús szolgálatra a mozgósítás után vonult be Bilekbe. 1914-ben a tábori ezreddel került a szerbiai hadszíntérre, és Szabácsnál (szerbül Sabac, város Szerbiában, a Száva jobb partján, Belgrádtól 65 km-re nyugatra) esett át a tűzkeresztségen. Másodízben az orosz frontra került, ahol számos ütközetben vett részt. Az orosz hadsereg üldözése közben 1915-ben Galíciában sárgaságot kapott, és hadikórházba került. Felgyógyulása után bevonult a póttesthez, majd innét 1916-ban a román hadszíntérre vezényelték. 1917 elején átkerült az olasz frontra, ahol a háború végéig az összes ütközetben részt vett. Összesen 40 hónapot töltött a harctereken. Számos kitüntetéssel jutalmazták hősiességét.22 Háborúból való hazatérése után élete végéig Mernyén élt és gazdálkodott. 1975. január 9-én hunyt el Kaposváron.23 A napló születésének történelmi, politikai körülményei Bosznia-Hercegovinának az Osztrák-Magyar Monarchia általi 1908-as annektálása után a térségben megélénkült a nemzetközi diplomáciai tevékenység és megkezdődött a korabeli „fegyverkezési verseny”. A Monarchia és Németország érdekei szemben álltak a balkáni országok nemzeti törekvéseivel. 1912 tavaszán Törökország ellenében Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegró részvételével létrejött a Balkán-szövetség. Szeptember végén elrendelték a mozgósítást. Az úgynevezett I. Balkán-háborúban a szövetség megtámadta Törökországot, és hadseregeik 1912 novemberében döntő győzelmeket arattak. Törökország a nagyhatalmak közvetítését kérte a béketárgyalások megkezdéséhez. A londoni békekonferencián átfogó megegyezés azonban nem született. Miután Bulgária visszautasította Szerbia, Románia és Görögország követeléseit, az új szövetségesek Bulgáriával szemben kezdtek háborúba. A II. Balkán-háború alaposan próbára tette a Monarchia diplomáciáját és katonai vezetését. Az 1913 nyarán kezdődő háborúban Bulgária vereséget szenvedett, sőt Törökország is visszafoglalta a tőle korábban elvett területeit. Bulgária július első napjaiban fegyverszünetet kért, majd Bukarestben megkezdődtek a béketárgyalások. A Monarchia diplomáciai úton próbálta megváltoztatni a harctereken kialakult új helyzetet, sikertelenül.24 A balkáni török piacok elvesztése súlyos gazdasági problémával járt, hiszen viszonylag jelentősek voltak itt a Monarchia kereskedelmi érdekeltségei és tőkebefektetései. A balkáni helyzet értékelése a Monarchián belül ráadásul összekapcsolódott a birodalom belső struktúrájával, nemzetiségi viszonyaival és gazdasági helyzetével is. így a Monarchia a Balkán-háborúk eredményeként kialakult új balkáni viszonyokat nem volt képes elfogadni, ezért nem alakított ki új status quo politikát.25 21 Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL SML) IV. 429. Somogy vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye. Római katolikus anyakönyvi másodpéldányok. Mernye, 1889. Érdekes ellentmondás, amit önéletrajzában közöl: „... megszülettem 1889 ben Deczember hó 22 ó'dikén...”Az ellentmondás oka ismeretlen. 22 Kurtz Géza-Kristófy Géza: A Cs. és Kir. Albrecht főherceg” 44. gyalogezred és a Cs. és Kir. 105. gyalogezred története. Bp., 1937, 346. p. 23 MNL SML XXIII. 1. Somogy megyei állami anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye. Kaposvári halotti anyakönyvi másodpéldányok, 1975. Születésének dátumául itt is 1889. december 8. szerepel. Lásd a 21. lábjegyzetet. 24 Pölöskei Ferenc-Gergely Jenő-Izsák Lajos (szerk.): 20. századi magyar történelem 1900-1994. Egyetemi tankönyv. Bp., 1997, 72. p. 25 Galántai József: Az I. világháború. Bp., 2000, 65-68. p. 83
