Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Vonyó Anita†: Részletek a mernyei Csendes János közös hadseregbeli katonai szakács naplójából (1910-1913) (Forrásközlés)
sának egyik oka többek között a katonák hiányos táplálkozása volt, amelynek következménye a lecsökkent fizikai állóképesség lett.17 A világháború magyar katonaorvosainak tapasztalatait összefoglaló feljegyzés adatai szerint a katonák egyes helyeken olyan állapotban voltak, hogy „...az emberek az őrségen eszméletlenül összeestek és hiába volt minden orvosi beavatkozás, szívgyengeség tünetei között haltak meg, olyan soványak voltak, mint a tüdővész, a rák utolsó stádiumában, bár az éhségen kívül más betegségük nem volt. ’18 A napló és szerzője: Csendes János Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháború idején alkalmazott katonai élelmezésügyén belül a fentiekben ismertetett „helyszíni ellátási” rendszerbe illeszkednek a Csendes János naplójából, mint népi kéziratos forrásból megismerhető információk.19 Csendes egyrészt különösebb részletezés nélkül említést tesz a hadsereg számára egy hétre elkészítendő menázsira, emellett azonban az 1910-es évek harctéri receptjeit is részletesen közli. Az ételek jellegéből, anyagszükségleteiből következik, hogy ezek minden valószínűség szerint még nem éles háborús helyzetek közepette, hanem az I. világháborút megelőző balkáni háborúk idején kerülhettek lejegyzésre. A háborús körülmények között, valamint a harcok elhúzódása miatt az ételek mennyisége, minősége és változatossága nagymértékben romlott. Másik lehetőségként azonban fölmerülhet, hogy Csendes János talán katonatársaitól is hallhatott olyan recepteket, melyeket méltónak tartott a lejegyzésre, esetleg el is készítette azokat számukra. Az ételek legnagyobb része napjainkig rendszeres szereplője étkezéseinknek, inkább csak a nyersanyagok és az elnevezések változtak meg némiképp az elmúlt mintegy 100 esztendőben. Érdekes módon az, hogy mely összetevőből mennyi kell, vagyis az arányok pontos meghatározása szinte mindenütt hiányzik. Ahogy Csendes János fogalmazott „úgy gondulóformán” tett mindegyikből a kérdéses ételbe. Ennek ellenére az általa elkészített fogások — ezt későbbi elbeszélésekből tudom — mindig harmonikus ízvilággal bírtak. A füzetecskében szereplő fogásokat és recepteket étkezési sorrendben gyűjtöttem csokorba. A napló fizikai jellemzői: számos helyen szakadt és tépett, puha papírkötésű, fűzött, vonalas, valószínűleg elemi népiskolai füzet. Láthatóan néhány oldal hiányzik belőle. Arra vonatkozóan, hogy ezek mikor kerültek eltávolításra a naplóból, nincsenek információim. A napló céljára megnyitott füzetbe készült nem szakácskönyvi bejegyzések meglehetős változatosságot mutatnak, noha terjedelmük igen rövid. Az egyes témák szerint azonban csoportosíthatók ezek a bejegyzések is.- Ismeretlen hölgyhöz írott szerelmes levél 1910-ból Önéletrajz születésétől az 1913-as katonai tevékenységéig A katonai szolgálat alatt feljegyzett ételelkészítési módok, az 1910—1913 közötti időszakból A bosznia-hercegovinai és a montenegrói határon elhelyezkedő Bilekben20 eltöltött katonai szolgálat rövid hírei 1913-ból Saját költemények a katonaéletről A recepteken és a felsorolt bejegyzéseken kívül a szerző színes ceruzarajzai általában humoros kiegészítői az írásoknak, némelykor azonban teljesen függetlenek azok tartalmától. A kék és piros alapszínekkel készült rajzok nagyobb része katonaábrázolás, illetve fellelhető 17 Uo. 230-232. p. 18 Uo. 231. p. 19 Csendes János I. világháborús hadiszakácskönyve a szerző tulajdonában. 20 Boszniai kisváros, ahol még az I. világháború előtt magyar katonák teljesítettek őrszolgálatot, Galgóczy dandártábornok parancsnoksága alatt. 82
