Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Csóti Csaba: Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma felállításának története, 1962-1972. Andrássy Antal archívumvezető beszámolója, 1973. (Forrásközlés)
Az MDP iratok rendezését négy fázisban véljük elvégezni. Elsőként a fond elválasztás és az iratok munkaterületenkénti csoportosítását végezzük el. Másodszor az őrzési egységek kialakítása, címkék megfogalmazása és a selejt különválasztása. Harmadszor az őrzési egységek időrendi sorrendjének kialakítása és a lapszámozás következik, majd befejezésként a segédlet elkészítésével véget ér a rendezés. Tervünk szerint szeretnénk 1974 januárjáig az MDP megyei fond iratainál a második munkafázist, azaz az őrzési egységek kialakítását és címének megfogalmazását befejezni, a harmadik fázist 1974 nyaráig, míg a negyediket az év harmadik negyedében fejeznénk be. Az MDP megyei fondjának első fondcsoportjából az őe-k73 kialakítása megtörtént. Mivel a kutatási igény elsősorban a vezetőtestületek, jegyzőkönyvek felé irányul, így korábbi szóbeli megegyezés alapján a vezetőtestületek üléseit őe-kig rendeztük, beszámoztuk. Igaz, nagy őe- ket alakítottunk ki. Arra törekedtünk, hogy az egy évnyi VB jkv. 2-3 őe-nél több ne legyen.74 75 Ami jelentős energiát emésztett fel, az a jegyzőkönyvek teljessé tétele és napirendjegyzék összeállítása, valamint a mutatózás volt. Viszont ebből a közel 3 hetes munkából több érdekes tanulságot és észrevételt tudtunk tenni. így a napirendek témája egy kis történelmi tanulmány része is lehetne. Ebből megtudjuk, hogy mi is foglalkoztatta a legfelsőbb testületet. A begyűjtés-beszolgáltatás 86 alkalommal, aratás-cséplés 22 alkalommal, békekölcsön-tervkölcsön 20 alkalommal, míg a megye általános kulturális helyzetével egy alkalommal foglalkozott a vezetőtestület, illetve került napirend elé. A fondtörténet mellett a napirendjegyzék ma már a kutatók rendelkezésére áll. Ugyancsak, ha sürgős ügyben más jellegű anyag kell, rövid idő alatt, mint ahogy a korábbi tapasztalat mutatta, a dossziéjegyzék alapján már most megtalálható, illetve kikereshető. Jelen pillanatban a durva selejtezés utáni állapotban vannak a járási fondok. Ezeket osztályok, illetve évek szerint válogattuk ki a korábbi szempontok alapján. Külsőre nem mutatnak jól, mivel használt, régi dossziéban őrizzük az anyagot. Rendezésükre a jövő év végén kerül sor. Itt több iratcsere történt. A megyei anyagból idetettük a járási vezetőtestületek anyagait, így a jegyzőkönyveket és a munkaterveket is. A központilag megadott elv szerint viszont a jelentéseket nem tettük át a megyei fondból. Mint korábban említettem, itt az 1956-os évből alig van anyag. A járások iratai közül már az első kézbevételénél az alapszervezeti iratokat különvettük. Ezek rendezése megtörtént. Amíg a dobozos őrzésre nem térünk teljesen át,76 addig [az alapszervezeti iratokat] ideiglenesen dossziéban őrizzük. Erről archívumi leltár készült. Feltehetjük a kérdést, hogy miért nyúltunk ehhez [a megoldáshoz]? Akkor úgy láttuk jónak, hogy a szétesett irattári rendből ezeket sikerült először legjobban rendbe tenni, valamint a járási anyagnál [azok] nagyobb száma is indokolta [e megoldást]. Milyen tapasztalatokat szereztünk az MDP anyagok rendezésénél, a korábban elmondottak mellett? 73 Őrzési egységek, az archívumi rend alapegységei. Az archívumi rendben a fond alatt található a fondcsoport, az alatt pedig az őrzési egység (ő. e.) meghatározása. A hazai levéltári hagyománnyal ellentétes tagolás, vagyis a fond alatti szint (kb. állag) jelentéstanilag ellentétes tartalmú meghatározása „fondcsoport” néven, a levéltári „szóbeszéd” alapján az orosz terminológia félrefordításából származik. A fellelt korabeli szakirodalom és segédanyagok alapján ez az állítás egyelőre nem bizonyítható. Győrffy Sándornak, az 5. jegyzetpontban már idézett, 1962-ben megjelent, az orosz szakkifejezéseket elemző írása tükrében nehezen hihető, hogy a terminológia megalkotásakor „fordítási hiba” történt volna. 74 A jelen probléma a bevezetőben említett „követési mintákat” tükrözi vissza. Mind a szovjet, különösen pedig a bolgár lerakási rend meghatározott egy-egy őrzési egység lapszámot, melyhez igazodni kellett. (Személyes tapasztalatok alapján az 1970-1980-as évek romániai települési iratkezelésére is e gyakorlat volt a jellemző!) A hazai utasítások és az ebből következő gyakorlat végül nem határozta meg szigorúan az őrzési egységekhez viszonyított lapszámokat. 75 A megyei archívumokat általában csak az 1980-as évek elejétől látták el szabványosított irattároló dobozokkal. 323
