Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Kiss Norbert Péter: A magyar államrendőrség megszervezése Somogy vármegyében 1945-1946-ban
ért illetők szidták-hordták őket, sőt, volt, hogy visszasírták „a darutollas csendőrvilágot”.232 A böhönyei FKgP szervezet elnöke, Hegyi József egy rendőrnek jelentkező egyén értékelése kapcsán kijelentette, hogy nem jó, ha az illető elmegy rendőrnek, mert akkor „nem dolgozik és gazdasági szempontból káros személy lessz [sic!] az ország számára”.233 Mint a nyomozás során kiderült, Hegyi József nem a rendőrség intézményét akarta megsérteni kijelentésével, hanem a jelentkező felvétele ellen volt, hiszen az feleségétől szeretett volna elválni, s csak ezért szándékozott rendőrnek állni, a válás után ki akart lépni a szervezetből. Még ha így is van ez, nem egyszeri eset, hogy a rendőröket szóbeli vagy akár tettleges inzultusok érték. Ezek után kissé ironikusan csengenek Rajk László belügyminiszter 1946 decemberében a belügyi hírközpont rádióállomásán tartott beszédének234 szavai, melyben a rendőrségnek az újjáépítés érdekében kifejtett munkáját értékelte, s megköszönte a rendőrök tevékenységét, amellyel hozzájárultak „a demokratikus, független, szabad Magyarország” felépítéséhez. „Kívánom a magyar rendőrségnek és az egész magyar népnek, hogy 1947-ben valóban elérjük azt, hogy hazánkat a magyar dolgozó nép virágzó, boldog, jólétben lévő hazájává alakíthassuk át”235 — fogalmazott Rajk László. Az alábbi forrásokat a forráskiadásra vonatkozó ajánlások figyelembe vételével adjuk közre. A központozást - mivel sok esetben értelmezési zavarokat okoztak - a mai helyesírási szabályoknak megfelelően javítottuk át, ahogy az elgépeléseket, betűcseréket, valamint az egykori írógépeken nem szereplő hosszú magánhangzókat (í, ó, ő, ú, ű) is. A külön- és egy- beírás modern szabályait nem vettük figyelembe, ezeket nem jelöltük külön a szövegekben, ebből a szempontból a korhűségre törekedtünk. Megőriztük továbbá a korabeli kifejezéseket, mondatszerkezeteket, még ha ezek írásmódja gyökeresen el is tér a hatályos helyesírási szabályzatokban szereplő formáktól (pl. szöllő, szőllő). A keltezés írását a mai szabályoknak megfelelően javítottuk át. A községneveket meghagytuk a korabeli helyesírásnak megfelelő formában (pl. Szöllősgyörök, Szőlló'sgyörök, Battyán-puszta), s nem javítottuk a korábban bevett formaként használt „Somogyvármegye” alakot sem. A rövidítéseket lehetőleg minden előforduláskor feloldottuk. I. sz. melléklet Molnár Győző „köszöntője” a Somogy vármegyei rendőrségi alkalmazottakhoz. Részlet az 1945. évi 4. sz. főkapitánysági parancsból, 1945. július 6. 1./ Főkapitányság vezetésének átvétele A Főkapitányság vezetését a Belügyminiszter Úr utasítására átvettem. Az új demokratikus Magyarország felépítése érdekében mindenkitől a legszigorúbb fegyelmet és önfeláldozó munkaadást várok. Fegyelem alatt a rendőrségben élő kötelesség érzetnek és rendnek együttes fogalmát értem. A fegyelem az elöljárótól a rend, a kezelésben és a parancsok végrehajtásában hajthatatlan erőt, az alárendeltektől feltétlen engedelmességet és mind két részről önmegtagadásig menő törvénytiszteletet és kötelesség tudást követel. A fegyelem a rendőrség minden egyes tagjára kiterjed és ennek belső értékére valamint működő képességére legnagyobb fontossággal bír. Rendőrség egyéneinek feltétlen engedelmességre, a lelkiismeretes kötelességteljesítésre és a szolgálat minden részletében legszigorúbb pontosságra való nevelése adja meg a fegyelem alapját. A fegyelem mindenkinek múlhatatlan és szigorú büntetését követeli. Aki parancsokat és a rendeleteket pontosan nem teljesíti. 232 MNL SML Marcali JK iratai. 529/I./1945. sz., 388/1946. kih. sz., 617/1946. kih. sz. 233 MNL SML Marcali JK iratai. 1478/1946. köz. sz. 234 MNL SML Marcali JK iratai. Parancsok. 50. sz. vidéki főkapitánysági parancs (1946. december 21.). A teljes szöveget lásd a mellékletben. 235 Uo. 292
