Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Kiss Norbert Péter: A magyar államrendőrség megszervezése Somogy vármegyében 1945-1946-ban
ti.205 A rendó'rbiztosság Csökölyben megkapta korábbi elhelyezési épületét, amelyben ekkor a pártok szervezetei helyezkedtek el, akik szívesen átadták a helyiségeket (özv. Sebestyén Aurél Józsefné tulajdona206) a rendőrség számára. Az átköltözés 1946 júliusában történt meg.207 1945. november 30-án a Nagyatádi Rendó'rbiztosság vezetője jelentette a járási kapitánynak, hogy véleménye szerint négy rendőrbiztosság megszüntetése lenne célszerű. A Nagykor- pádi Rendőrbiztosságot összevonná a kutasival, a görgetegit a lábodival, a gigeit a mikeivel, végül pedig a háromfait részben a taranyihoz, részben a vízvárihoz osztaná be. Az említett négy községben állandó őrjáratok szervezésével lehetne fenntartani a rendet.208 A megyei fő- kapitányság végül hozzájárult a javaslathoz, de végrehajtására egyelőre még nem került sor, hiszen 1946 márciusában még működött mind a tizenkét rendőrbiztosság a járás területén.209 1946. május 17-i keltezéssel a járási kapitány benyújtotta a megyei főkapitányságra javaslatát a rendőrbiztosságok összevonásával kapcsolatban. Egyrészt a Gigei Rendőrbiztosságot beolvasztaná a Mikei Rendőrbiztosságba, mert Gige kis területű település, míg „Mike nagy Volksbundista210 211 község és Csököly nagyközség is hozzá tartozik és így [a] 4 főből álló őrs elégtelennek bizonyul”. 211 Másrészt a Nagykorpádi Rendőrbiztosság területét felosztanák a Kutasi és a Lábodi Rendőrbiztosság között úgy, hogy Szabás községet az előbbi, Nagykorpádot pedig az utóbbi rendőrbiztossághoz csatolnák. Harmadrészt a Háromfai Rendőrbiztosságot a Taranyi Rendőrbiztossághoz csatolnák, hiszen Háromfához más község nem tartozik, „Tarany községbe[n] pedig [a] horvát ajkú lakossággal a rendőrségnek sok dolga van, és így a négy főből álló őrség kevésnek bizonyul”.212 A feloszlatott, illetve beolvasztott rendőrbiztosságok helyett ó'rszobákat állítanának fel. A fentebb vázolt összevonásokat gazdaságossági szempontok is erősítik, hiszen „egyes rjendőr]. biztosságokon 1-2 nőtlen rendőr van és így külön konyhát fenntartani képtelen[ek]. Ha a kért rjendőr], biztosságokat összevonnánk, több nőtlen rendőr lenne együtt, és a gazdasági helyzetüket így könnyebben meg lehetne oldani” 213 1946 augusztusában még működött a tizenkét rendőrbiztosság214,1946 októberében végül megtörténtek az összevonások az alábbiak szerint:215 Fsz. Rendó'rbiztosság neve Hozzá tartozó települések Létszám (fő) 1. Nagyatádi Rendó'ró'rs Tarany, Lábod 18 2. Háromfai Rendó'ró'rs Görgeteg, Vízvár 9 3. Csökölyi Rendó'ró'rs Gige, Szabás 9 4. Felsó'segesdi Rendó'ró'rs Somogyszob, Kutas 13 Összesen: 49 A Magyar Államrendőrség Szigetvári Járási Kapitánysága iratai nem maradtak fenn, így e járás helyzetéről is csak közvetlen forrásokból lehet tájékozódni. Az 1690/1945. M. E. sz. rendelet alapján a járás területén Szigetváron, Drávafokon, a Molványhoz tartozó Görösgalon, Gyöngyösmelléken, Kisdobszán, Mozsgón, Németladon, Somogyapátiban, Somogyhárságyon, Szentlászlón és Teklafaluban kellett felállítani a rendőrbiztosságokat. Egy 1945-ös főkapi205 MNL SML Barcsi JK iratai. 242/1946. köz. sz. 206 Ez a Rózsa utca 77. szám alatti épület, melyet 1945 októberében évi 4 800 pengőért, 1946 júliusától évi 360 forintért béreltek. MNL SML Nagyatádi JK iratai. 22/1946. köz. sz. 207 MNL SML Nagyatádi JK iratai. 83/1946. köz. sz. 208 Uo. 209 MNL SML Marcali JK iratai. 547/1946. köz. sz. 210 A Volksbund (Magyarországi Németek Népi Szövetsége) a magyarországi német kisebbség szervezete volt, amely 1938-ban alakult meg. A szervezet a Harmadik Birodalom érdekeit képviselte Magyarországon, és jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban is. 211 MNL SML Marcali JK iratai. 547/1946. köz. sz. 212 Uo. 213 Uo. 214 MNL SML Nagyatádi JK iratai. 83/1946. köz. sz. 215 MNL SML Barcsi JK iratai. 1084/1946. köz. sz. 289
