Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)

Kiss Norbert Péter: A magyar államrendőrség megszervezése Somogy vármegyében 1945-1946-ban

2. Barcsi Rendó'rbiztosság: 17 fő (egy vezető, egy helyettes vezető és 15 rendőr);

3. Babócsai Rendőrbiztosság: 13 fő (egy vezető, egy helyettes vezető és 11 rendőr);

4. Csokonyavisontai Rendőrbiztosság: 7 fő (egy vezető, egy helyettes vezető és 5 rendőr);

5. Szuloki Rendőrbiztosság: 11 fő (egy vezető, egy helyettes vezető és 9 rendőr);

6. Kastélyosdombói Rendőrbiztosság: 6 fő (egy vezető, egy helyettes vezető és 4 rendőr);

7. Lakócsai Rendőrbiztosság: 11 fő (egy vezető, egy helyettes vezető és 9 rendőr).

Az nem derül ki az iratokból, hogy a javaslat végrehajtására sor került-e ebben a formában, hiszen a tervezet 1946 júliusában kelt, s a 1946. október 7-én datált főkapitányi rendelet mellékletében olvasható információkból kiderül, hogy a Barcsi járás területén négy rendőrőrs működött, összesen 56 főnyi legénységgel (ebben a járási kapitányság személyzete nem szerepel).

Fsz.

Rendó'ró'rs neve

Hozzá tartozó települések

Létszám (fő)

1.

Barcsi Rendó'ró'rs

Babócsa, Komlósd

25

2.

Lakócsai Rendó'ró'rs

Felsó'szentmárton

9

3.

Istvándi Rendó'ró'rs

Darány, Kastélyosdombó

9

4.

Szuloki Rendó'ró'rs

Kálmáncsa, Csokonyavisonta

13

Összesen:

56

A Csurgói járás rendőrbiztosságainak megszervezési nehézségeiről már fentebb írtunk. Már idéztük azt az 1945. júniusi jelentést is, miszerint akkor még csak a Csurgói, a Zákányi, a Berzencei és a Somogyszentmiklósi Rendőrbiztosságokat tudták felállítani létszámhiány miatt.164 A járás településeit az alábbiak szerint osztották be: a Csurgói Orskörlethez tartozott Alsók, Csurgónagymarton, Porrog, Porrogszentkirály és Porrogszentpál, a zákányihoz Gyékényes, Belezna, Ortilos és Somogybükkösd, a berzenceihez Somogyudvarhely és Szenta, a somogyszentmiklósihoz Bagolasánc, Liszó, Nemespátró és Surd.

A többi előírt, Inkén, Iharosberényben, Alsókon, Gyékényesen, Somogyudvarhelyen, Por- rogon, Miháldon és Surdon működő rendőrbiztosságot még 1945 nyarán sikerült megszervezni, hiszen létezésükről szólnak iratok.

A Somogycsicsói Nemzeti Bizottság 1945. július 7-én azzal fordult a járási kapitánysághoz, hogy rendeljenek ki kétnaponta, esetleg naponta járőrt a községbe és a hozzátartozó majorokba, mert a település közbiztonságát és közrendjét az orosz katonaság veszélyezteti, szinte mindennaposak a lakosságot érő atrocitások. A kérelem pozitív elbírálásban részesült, a járási kapitány kirendelte a kért járőrt.165

A Csurgói járás rendőrkapitánya 1945 novemberében a rendőrbiztosságok összevonására vonatkozó parancsra jelentette, hogy hatósága területén az Alsoki Rendőrbiztosságot lehetne összevonni a Csurgói Rendőrbiztossággal, hiszen „Csurgó és Alsók község teljesen össze van épülve, a két rendőrbiztosság közti távolság kb. 3 km. Az alsoki körjegyzőséghez tartozó Csurgó- Nagy Marton község Csurgóról rövidebb úton közelíthető meg. Úgy a rendes, mint a rendkívüli szolgálat ellátása ezáltal előnyösebbé válik. Az alsoki rjendőr]. biztosság jelenlegi elhelyezése ideiglenes és nem megfelelő. A községek közti rövid távolságra és a csurgói r[endőr]. biztosság központi fekvése folytán őrs fenntartása indokolatlan”.166 Emellett a kapitány a Gyékényesi és a Zákányi Rendőrbiztosság összevonását javasolta, mert a két szerv portyázási területe kicsi, valamint „a zákányi rjendőr], biztosság székhelye Zákány-telepen a két községtől csaknem egyenlő távolságra van elhelyezve. A szolgálat ellátása e két rendőrbiztosság összevonása által

164 MNL SML Csurgói JK iratai. 2/1945. sz.

165 MNL SML Csurgói JK iratai. 138/1945. sz. A kérelem szövegét lásd a mellékletben.

166 MNL SML Csurgói JK iratai. 17-88/1945. sz.

283